Utolsó Lélekjárás
Szépirodalom / Versek (1660 katt) | atesz990 |
2012.09.07. |
A mélység elnyelt már,
Örökké vele, csalódás.
Nincs fagy, de hideg van,
Szívem otthontalan.
Sokáig küzdött értünk,
Mert ő a tengeri vénünk.
A roham nem kegyes,
Egy jó perc lehet kivételes.
Utolsó December,
Lelkemen végig ver.
Tíz év után pár hónap,
Visszaüt a harmat.
Szorít a valóság,
Gyenge az adottság,
Ennél már mélyebb,
A vizeken sekélyebb.
Előző oldal | atesz990 |
Vélemények a műről (eddig 2 db) |