A három malac házikója
Házat épít három malac
új életet kezdenek,
a szerencsét hívják gyorsan,
hogy új otthont nyerjenek.
A legkisebb, aki lusta
a mezőre elszalad.
Felépítem majd szalmából.
ez örökre megmarad.
Készen is lett nagyon hamar
kifeküdt a mezőre.
Nézi összetákolt házát,
hát nem lesz ács belőle.
A középső fából ácsolt
kis házikót magának.
Bátyja mondta: – Nem túl erős.
Nem hitt az ő szavának.
Pedig az idősebb testvér
szép kőházat épített.
Kőből készült oszlopokra.
kerítést is rögzített.
Másnap ronda ordas farkas
malachúsra éhezett.
Ráfujt a kis szalmaházra,
ami rögtön szétesett.
Legkisebbik kicsiny malac
átfutott a faházba.
Félelemtől reszketegen
ugrott bátyja nyakába.
Ott is termett a rút farkas
rá is fújt a faházra.
El is repült azon nyomban
a hetedhét határra.
Két kismalac át is szaladt
az erősebb kőházba.
Szeretettel várta bátyjuk
a kőháznak gazdája.
Éhes farkas odarohant,
kell neki a malachús.
Mindegy milyen formájában,
lehet sült vagy rántott hús.
Rengeteg levegőt szívott
csak úgy táncolt ülepe.
Fújta házat nem bírt vele,
gyenge hozzá tüdeje.
Na, most aztán mit csináljon?
Éhes aztán nem marad.
Bemászik majd a kéményen,
malacot nyakon ragad.
Tűzre tettek a malacok
egy üst vizet forralni.
Forró vízbe fog a farkas
egy jó nagyot csobbanni.
Úgy is történt beleesett
leforrázta bundáját.
Nem való neki vadászat,
abbahagyja szakmáját.
Nem is volt rest soha többé
a két kisebbik malac.
Kőházakban laknak ma már
farkastól nem tartanak.
