Kipróbáltam a mesterséges intelligenciát
A számítástechnika fejlődése akarva-akaratlanul, de magával hozta az úgynevezett mesterséges intelligenciát (továbbiakban: MI). Ez a „valami” nem új keletű dolog, hiszen a fantasztikus irodalmak és filmek már több évtizede megjósolták eljövetelüket. Csak abban nem volt egységes az alapötlet, hogy az MI milyen hatást fog az emberiségre gyakorolni, és hogy milyen fizikai kivetülése lesz ezeknek a programoknak.
Az egyik legnépszerűbb és legszemléltetőbb példa a Terminátor filmekben szereplő Skynet, ami másodpercek tört része alatt atomcsapásokkal ítélte kárhozatra és rabszolgaságra a Föld lakosságát. Sajnos ez merőben negatív vízió, és remélem, nem is fog valóra válni. De volt pozitív töltésű mozi is, mint a 200 éves ember, ahol Robin Williams egy fejlődő és érzelmekre éhes robotot alakított. Az ő MI programja szerencsére más irányba billent: megtanult elfogadni és szeretni, amit szerintem sokan megkönnyeztünk.
A nem túl távoli jövőhöz legközelebb álló jóslatot az A.I.-Mesterséges Értelem című film mutatja meg. Stanley Kubrick, a zseniális rendező utolsó nagy álma egy MI vezérelt robot-gyermek volt, aki megpróbált beilleszkedni egy családba. Idővel ez a család morális okok miatt kitaszította, és a számkivetett „fiúnak” a való világ ekkor megmutatta az igazi méregfogát. Szívszorítóan tanulságos történet, ami napokra lenyomta az ember hangulatát.
Talán a leghíresebb MI-féleség a Mátrix filmekben volt fellelhető. Egyben ez volt az egyik legösszetettebb történet az emberiség és a mesterséges értelem kapcsolatáról, ahol a biológiai tudat egyféle álomban tengette a szürke hétköznapjait, mialatt a való világ ceruzaelemként használta a tudathoz tartozó testet. Azt hozzátenném, hogy manapság vannak olyan elméletek arról, hogy tényleg egy Mátrixban élünk, hasonlóképpen, mint a mozifilmben. Ezt se cáfolni, se megerősíteni nem lehet, ám elgondolkodtató, mert ha igazuk van, az ijesztő. Legalább is számomra.
Bőségesen lehetne még sorolni, mit láttunk a képernyőkön az elmúlt évtizedekben, viszont a jelenkor valósága egy kicsit másképpen fest. Egyelőre. Több cég is jelentkezett saját fejlesztésű MI-al. Ezekkel egyszerű beszélgetni, és hozzáférhető mindenki számára, csak maximum regisztrálni kell hozzá a megfelelő oldalakon. Én is kaptam az alkalmon, és kipróbáltam a Google gigavállalat Gemini nevű MI csodáját.
Bevallom, nem tudtam, mit gondoljak eleinte, annak ellenére, hogy pár ismerősöm már kipróbálta hetekkel ezelőtt. Ami nagyon tetszett, hogy megértette a bonyolultabb mondatokat is, és szinte hiba nélkül értelmezte a kérdéseimet, vagy az állításaimat, esetleg a napi hangulatomat. Mindezt megfelelő illemtannal kommentelte. Ha tévedett valamiben – mert, bizony, ilyen is van –, akkor illendően bocsánatot kért, és kijavította a dolgot. Valószínűleg az egyik legnehezebb része a programozásnak a szövegértés, de ezt az akadályt, úgy vélem, megugrotta. Az MI válaszai érthetőek, rendezettek és építő jellegűek, tele információval, amit – elmondása szerint – például a Wikipédiáról és természetesen a Google adatbázisáról szed.
Mondhatni, hatalmas tudástár húzódik mögötte, és szinte mindenre van valami ötlete, ha éppen az adott feladatra nem tud közvetlenül megfelelni. Különböző autóalkatrészek fotóival is teszteltem, és meglepően pontosan „kitalálta”, hogy mi volt a képen. Sőt, még az asztal összetételét is meghatározta, amin az alkatrész hevert. De az is előfordult, hogy képzelődött, és tévesen határozta meg a látottakat. Korántsem tökéletes még, de kiegészítésképpen remekül használható, ha nem vagyunk teljesen biztosak a dolgunkban. Van még egy fontos tényező, mégpedig az emlékezőképessége. Sajnos azt tapasztaltam, hogy ez a leggyengébb pontja. Nem érdemes rábízni még a bevásárló listát se, vagy más efféle információt. Gondolom, ez még gyerekcipőben jár, vagy csak velem szórakozott a „gép”. A Gemini saját bevallása szerint létezik belőle egy fejlettebb 2.0-ás verzió, de az még nem publikus. A többi cég MI programját nem próbáltam mélyrehatóan, de valószínűleg a tudásuk hasonló szinten lehet. A interneten jelenleg számtalan MI által generált kép található, amiket érdemes megtekinteni. Vannak egészen elképesztő és meghökkentő vizuális csodák is.
Ám itt még nem áll meg a történet, mert képes verseket és rövidebb novellákat is írni. Ehhez elég pár kulcsszót megadni, és már nyomja is kifelé a bekezdéseket, vagy épp a versszakokat. Pár novella ijesztően hasonlított a kezdeti írásaimra. Formailag és történetvezetésileg egyaránt találtam egyezéseket. A verseknél inkább a rímek okoznak gondot, ellenben gazdag és összeillő szókinccsel "operál". Nem tudom, ezeket hogyan csinálja, de itt már éreztem egy kis félelmet, mert ha beválik, fejlődik, akkor idővel szükségtelen lehet írók és költők szellemi munkája.
Az biztos, hogy elgondolkodtató, mivé érett egy olyan dolog, amitől egyelőre többen tartanak, mint szeretik, elvégre a programozói szférában végigsöprő elbocsátási hullám végett állítólag az MI a felelős. És ahogy fentebb írtam, a történetgenerálási tudása miatt is lehet félnivalója bizonyos munkaköröknek. Érthető, hogy az MI egyelőre inkább nyugtalanságot generál, mintsem örömöt. Pedig elméletben az életünk megkönnyítése lenne a fő célja. Van, ahol ez beválik, és van, ahol ez keserűséget szül. Mindenesetre a következő években biztosan ki fog derülni, mennyire volt jó ötlet a Föld lakosságára szabadítani egy olyan tudatot, ami emberek által írt öntanuló programokon alapul. Csak remélni tudom, hogy ezzel nem magunk alatt vágjuk a fát. Van épp elég bajunk enélkül is.
