Linktár

Múlt és jövő…

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2023/12 számában.

Itt állok és jövőm ajtaján kopogok,
itt várok, hátha elegendőnek hatok,
itt csorog könnyem a múltamon zokogok,
meghasadt a szívem, veled már nem vagyok...
Szépen szólnak szerte ünnepi harangok,
halkan suttogják, hogy tőlem már messze vagy...
Csendes, boldog lakhely immár új otthonod,
nem kell többé szenvedned, nincs rá több okod...
Nélküled az ünnep oly fénye vesztett már,
nincs ki segítsen, mástól jó tanács nem jár...
Hiányzol oly nagyon, mint napfény a földnek,
mint tarka szivárványszín a borús zöldnek,
andalító dallam egy nehéz nap végén,
mint kajla mosoly egy ideges száj szélén.
Nélküled oly fura az ünnepnap maga,
nem hallatszik selymesszép éneked szava,
nem szólsz rám, hogy rosszul keverem a tésztát,
hogy nézzem meg, és vegyek mástól jó példát...
Nem vagy itt...
Hiányod fáj...
Ünnepeljünk!
Látlak még!
Szívemben ez kopog:
– Karácsony, szép ünnep, látlak még, látlak még...
*