Horda
Pokolra mind a sok gonosz bohóccal,
habár a pantomimjaik hibátlanok,
viszont szelíd tekintetük mohón csal,
de hát ezért magad lehetsz csupán az ok.
Vagyont magadnak így miért szereztél,
hogy élheted tovább az életed sorát,
hiszen javadra törve vágyuk átér
fejed fölött, ha kell törölve porcikád.
Viszik mohón a házadat, s az ágyad,
amelyben álmaid szövődtek egykoron,
de lelkedet, s a tett utáni vágyat
nem értik és ezért kerülgetik nagyon.
S ha majd a művedet vadul felélték,
e gyáva horda újra konc után kutat,
nekik csupán a pénz marad mi érték,
s befröcskölik gagyogva majd a járt utad.
