Kapod, amit megérdemelsz!

Szépirodalom / Versek (1321 katt) Norton
  2011.07.12.

A földi létünk elején,
A színes csodák mezején,
Még erős hit a várunk,
S a fénylő köddel szállunk.

Az egyetemes igazságot,
Biz, senki el nem csalja,
A visszahatás törvényét
A legrosszabb is vallja.

S kit a józan elv nem érdekel,
Hát kapja, amit megérdemel!
Mert bizony az sosem káros,
Ha egy szabály igazságos:

Hogy bűnösből lesz áldozat,
Ki szenved szörnyű károkat,
És minden tettünk visszahat,
Ha újraélünk vágyakat.

Ha pedig ez így van rendben,
Akkor miért zokogsz a csendben?
És miért lázadsz fel oly bután?
A sok ezredik sors után!

Előző oldal Norton
Vélemények a műről (eddig 3 db)