A Szent eljövetele

Szépirodalom / Versek (294 katt) Mortelhun
  2021.01.29.

Jött felém a Szent.

Fekélyes lába, mint ódon vitorlás,
Oly méltóságteljesen vitte őt
Az út keserédes porában.
Hályogos szemében egy bús angyal figyelt,
Meggyötört bőrén, mint hamis templom márványán,
Megtört az Istentől való fény.
Reszkető kezében gyermeket tartott,
Mely nem kímélte őt, gyász volt a hangja,
Felélte mindazt, mitől erőt várhatott,
S elporlott, mint remény, egy hitetlen keblén.

Így jött felém a Szent.

Kezében a gyermek, mely hálátlan,
Gyermek, mely maga az elpusztíthatatlan gőg,
Gyermek, mely mi magunk vagyunk.
Gyermek, mely feléli önmagát.
Egyet kérhetek csak túl az álmokon:
Az égiek bocsássák meg mindezt nekünk.

Előző oldal Mortelhun
Vélemények a műről (eddig 1 db)