Élő közvetítés a kisbabák ordító-világbajnokságáról

Szépirodalom / Abszurd (654 katt) Kozma Norbert
  2016.11.18.

Tisztelettel köszöntök minden kedves nézőt a világbajnokság idei döntőjéről. A selejtezők lebonyolítása után mindössze négy ország képviselteti magát az utolsó, mindent eldöntő fordulóban, és büszkén jelenthetem be, hogy mi, magyarok is érintettek vagyunk egy hihetetlenül tehetséges, tizenegy hónapos kisfiú, Molnár Kristóf révén. Épp őt láthatják a képernyőn, ahogy edzője lehelyezi egy célnak megfelelő szivacsra, a már pályán lévő többiek mellé. Lássuk sorban a versenyzőket és az általuk képviselt országokat!

Az eredetileg kézilabdapályaként funkcionáló létesítmény balszélén a tízhónapos Latislaw Horgonyov pihen Oroszországból, és ha jól látom, már a bemelegítésnél tart, hiszen vörösödik a feje, mellette a lengyel Jonasz Jankovszki a maga – három nap híján, tehát a korhatárba még épp beleférő – tizenkét hónapjával, jobbra tőle büszkeségünk, a már említett Kristóf, aki valamiért a hasára fordult, remélhetőleg nem mászik le a szőnyegről, mert az kizárást vonna maga után a torna ezen fázisában, míg jobbszélen a brazil, szintén tizenegy hónapos Ricardinho Polo Nunes De Oliveira Freitas, akit ha megengedik, mostantól Freitasként említek. Elnézést, innom kell egy pohár vizet…

A közönség üdvrivalgása közepette végre felbukkan a játékvezető, aki csendre inti a tömeget, az emberek elhallgatnak, a segédek beállítják a versenyzők mögött elhelyezett mérőműszereket, és hamarosan kezdetét veheti a küzdelem. A bíró felteszi a kezét, majd mintegy zászlólengetést, keresztbe elhúzza maga előtt, az edzők gyakorlatilag teljesen egyszerre a magasba emelik és megrázzák a babákat, akik megkezdik produkciójukat. Jelenleg Jankovszki műszere jelzi a legmagasabb értéket, de ez még semmit sem jelent, mögötte alig lemaradva Kristófunk ordítja magát a második helyre, Horgonyov és Freitas pedig közel azonos számot produkálva követik őket. Jankovszki valami elképesztő, szinte természetfeletti hangorkánt kavar, többen a fülüket is befogják, félő, nem lehet megelőzni – még a segítségekkel sem. Egyelőre senki sem folyamodik hozzájuk, ahogy látom, nyilván nem szeretnék idő előtt elhasználni ezt az extrát.

Nocsak, mi történik! A brazil edző hevesen magyarázva mutogat valamit a bírónak, aztán többen is ugyanígy tesznek, majd az orosz és a magyar stáb is odatódul. Elképesztő jelenetsor, hölgyeim és uraim! Dulakodnak a kisbabák körül, többen a lengyeleknek támadnak, úgy látszik, mindenki őket kéri számon valamiért, eközben Jankovszki műszere nagyobb értéket mutat, mint a másik három gyereké összeadva. Mi történik?! A bíró odamegy Jankovszkihoz, és leveszi a szőnyegről, kérem! Hát ilyet! Most kapom a hírt, hogy doppingoláson érték a lengyeleket, akik héliumos lufit szívattak a kis Jankovszkival. Botrány! Úgy tűnik, félbe kell szakítani a világeseményt, de most felbukkannak a biztonságiak, akik ellöknek maguk elől időset-fiatalt, épet-rokkantat, és körgyűrűbe zárva, fenyegetően lekísérik a lengyel stábot a pályáról, folytatódhat hát a megmérettetés.

Kristóf nagyon jól csinálja, fokozatosan emelkedik a hangszíne, de, ha jól játom, az orosz edző jelzi, hogy igénybe vennék az extrájukat. Erről a kiegészítésről annyit érdemes tudni – bár valószínűleg ezzel mindannyian tisztában vannak, a rend kedvéért ismertetem –, hogy amennyiben a versenyző a használatba vételt követően nem előzi meg az összes ellenlábast, akkor idő előtt veszít. Ha viszont sikerül, akkor az első helyen folytathatja a versenyt, melyből most már több mint a fele játékidő letelt. A játékvezető engedélyezi az oroszok kérését, és máris vezetik be láncon a medvét, egészen az eddig utolsó helyen álló Horgonyov mellé. Az állat felbömböl, aztán újra, ahogy a torkán kifér, ijedtében Horgonyov pedig szintén decibelt emel. A műszerek szerint könnyedén előzi meg mindkét vetélytársát – nagy bánatunkra.

Még nincs veszve semmi, mi is elhasználhatjuk egyénre szabott segítségünket, ám ezúttal a brazilok vonják magukra a jelenlévők figyelmét: Freitas nyöszörög! Hoppá! Nyöszörög, pedig tudhatná, hogy az ordító-világbajnokságon ez tilos, és kizárással jár. Ő viszont nem hagyja abba, és már a játékvezető is odalép a brazil csapathoz, heves diskurálás folyik köztük, aztán a bíró két kezét nemlegesen meglendítve jelzi, hogy nincs tovább, Freitas kiesett. Mi maradtunk és az oroszok, a brazilok viszont képtelenek beletörődni sorsukba. A gyúrójuk törülközővel támad a játékvezetőre, aki nem akarja engedélyezni a most már ismét szabályszerűen ordító Freitas további részvételét. A brazilok fejüket fogva úgy tűnik, lassan megbarátkoznak a gondolattal, hogy még az extrájukat is bennhagyták (ami egyébként – ez áll a papíromon – egy Michel Teló szám lett volna, mely – kapaszkodjanak meg! – kifejezetten irritálja Freitast). Lemondóan szedelőzködnek, de a babájuk még mindig ordít. Még mindig ordít, pedig már egyértelműen búcsúzniuk kell, hát mi folyik itt, kérem?! Ilyet sem látni minden nap!

Lenyugszanak végre a kedélyek, szükségünk is van rá, Kristófnak koncentrálnia kell, ha aranyéremmel akarunk zárni. Horgonyov, a még mindig mellette bömbölő medve hatására egyre emeli a hangját, míg végül, HIHETETLEN, az állat megtántorodik. Emberek, a medve megtántorodik, és hátrál! Az orosz csapatnak óriási erőfeszítéseibe kerül ott tartani. A decibelmérő majd’ széttörik. Nagyon kevés esélyünk van, nincs más lehetőség, nekünk is lépnünk kell. Jól van! Épp most jelezzük a segítségkérési szándékunkat, amit azonnal elfogadnak. Talán megfordíthatjuk még. Érkezik a magyar edző, karjában a hathónapos Bazd Bea, akinek kirántják a szájából a cumiját, minekutána az addig békésen pihenő kislánynál eltörik a mécses, és leteszik a padlóra, a szabályokhoz hűen tíz méterre Kristóftól. Gyerünk, Beácska, gyerünk! Elkezd kúszni! Ez az! Bea kúszik, alig hiszem el, milyen gyors, haj de kúszik Kristóf felé. Gyerünk, Bea, gyerünk, kicsi lány… vedd el a cumiját!

Csakhamar odaér nemzetünk kisbabája mellé, és teketóriázás nélkül elszakítja Kristófot kedvenc – mondhatni már-már kabala – kellékétől, melyet bár ebben a pillanatban a verseny miatt nem használ, hiánya feltűnik neki. Irdatlan ordításban tör ki, és még fokozni is képes. Az oroszok hirtelen elcsendesülnek. A medve fejvesztve menekül vissza, amerről behozták, maga után húzva három ruszkit, de ez most minket nem érdekel. Minket egy valami foglalkoztat, és az nem más, mint a műszerek. Nagyon úgy fest, Kristófunk megcsinálja a lehetetlent! Már csak egy kicsi kell, gyerünk, Kristóf, ez igen. Ez igen! Megvan! Megvan, emberek, Molnár Kristóf megcsinálta! Világbajnok Magyarország!

Előző oldal Kozma Norbert
Vélemények a műről (eddig 3 db)