Budapest ostroma (1944-'45)

Külvilág / Történelem (1842 katt) Koi
  2016.04.24.

Prológus:
…Napkeletről száll egy zúgó rakéta,
mögötte jő még vagy ezer társa:
Halálsikolyok töltik a levegőt
meg szörnyű zajjal, fenn, az Árpád-erőd
árkai közt jár egy szovjet páncélos,
s rettegő bakát nyom nagy buzgón agyon…
Kárpát-koszorú zeng a lövegektől,
melyek tüzelnek le a nagy hegyekről
és a városok lángja eget fest be,
és lőszerraktár robban az egekbe…

Dörög az ágyú, csattog a géppuska,
Halkan kerepel egy másik géppuska,
Morajlik az ég és bombák zuhognak,
Rakéta sivít, egy katona rohan…
Orosz gyalogság tör előrefele,
Készülnek már mind kirabolni Pestet…

Ott, hol véget ér a magyar pusztaság,
Budapest áll ott, a Duna két partján.
Egy világváros, miben sok nép lakik,
De erőd is az, sok katona őrzi…
Látóhatáron ellenséges tankok,
Sebesen jönnek a doni kozákok…

Egy német egység Rákosborzasztón küzd
Oroszok ellen, kiket a vodka fűt.
Hirtelen Zrínyik jönnek kis utcákból,
És megkergetik a részeg gyalogost.
A németek csak nézik a páncélost,
Kit így éltetnek: - Vivát, Bill apó!

T-34-es gördül az Üllőin,
Ágyúja fordul, ellenséget gyanít,
Mögötte ISU-152-esek,
Széles lánctalpon csörögve gördülnek.
Panzerfaust lő, a ronda lövedék
Otrombán röppen, de találatot ér!

Tanktorony repül fel a jeges légbe,
Majd leesik, jócska porfelhőt ver.
Gyalogság szalad, a géppuska üvölt,
Ólmot okádva, őrjöngve öldököl.
Pusztító robaj, egy tarack feldörög,
Tizenöt centis lövedéket kilő…

Lesben állnak a Guderian-kacsák,
Páncélvadászok, mit gyárt az Alkett gyár.
Orosz tank láttán hosszú lövegük szól…
Az visszalő, de a gránát csak kong:
Hiába talál, a fronton megcsúszik,
Továbbrepül, majd egy házba csapódik.

Porfelhő mögül egy IS-2 jön,
Megremeg a föld, ha lő az acélszörny.
Üvegek törnek be a légnyomástól,
Egy páncéltorony elszáll a gránáttól,
Elrepül hátra, egy barikád mögé…
Egy PaK-40-es eközben már tűzkész:

Tüzel is rögtön és fel is robbantja,
Az égő Sztálin lángja csap magasba…
Messze innen, de egyre közeledve
Alakzatban száll három IL-2-es.
Utat mutatnak a bombázóhadnak,
Majd különválnak, mert tankra vadásznak.

Dörren az ágyú, csattan nehézpuska,
Sipítva zümmög egy német géppuska,
Zúgva nyög az ég és bombák suhognak,
Rakéta suhan, egy katona surran…
Katyusa sikít, aknavető böffent,
Ostromolják Budapestet… !

Kórusban üvölt a légósziréna,
Közeledik a szovjet bombázóraj!
Felugat egy Flak, egy Bofors válaszol,
Találatot kap egy orosz bombázó:
Motorja lángol, bal szárnya leszakad,
Pörögve zuhan egy lövészárokba…

Nyolcvan millisek Csepelről tüzelnek
Az orosz hadra, ki átkecmeregne.
Rohamcsónakok közé száll lövedék,
Borul a bárka, úszik a legénység,
Zakatoló hang üti meg fülüket…
Nehézgéppuska ontja ki vérüket…

Lángnyelv lobban a hídpilon mellett,
Margit híd fele dől Duna vizébe:
Követi társát, mely már a vízbe ment,
Orosz parancsnok arca komorul el…
- Davaj, emberek!- ordítja hirtelen -
Margit-szigetre nyomulunk előre!

Példás katona, jégen gyalog áttör,
Nyulak szigetén németeket leöl
Mínusz húsz fokban fázó-alvó védők
Vére patakzik az épületek közt…
Akit elfognak, nem számíthat jóra,
Irány a pince, avagy Szibéria…

Végül áttörnek (a … oroszok),
Dicsőn Budára (a … oroszok),
Ám ami mostan vár rájuk, az pokol
És telve dühödt fúriákkal vagyon.
Verdun? Az semmi… Sztálingrád? Ugyan,
Ez véresebb volt náluk, halálosabb…

Fent felsüvölt egy MG-34,
Két tűz közt szorult orosz érzi végét.
De jön segítség: három tarack tüze
És gyalogság jön: román és szerb ezred.
Géppuskára gránát, puskagránát repül,
S zúgó vadászgép motorja bőg felül…

Balkáni brigád lopódzik Budán fenn,
Balkánkeresztes harckocsit bemérnek:
Nehézpuskával céloz egy óromán,
Azt figyeli, hogy könnyen hol üti át.
De inkább hagyja, Molotovot szerez,
És ráhajítja a motorterére…

Lassan szorulnak vissza németek,
Merő hullaház itt minden épület.
Holt nők fekszenek megerőszakolva,
Részeg tatárok hordákban támadnak,
Molotov-koktél száll nekik címezve,
Utána átok száll: Dögöljetek meg!

Lánctalp csikorog az acéllemezen,
T-34-es mászik egy roncsra fel.
Szemből kilövi ágyúja Hetzer-nek,
Torlaszra tornyot így képez Várhegyen…
Kárpáton túlról jött katonák futnak szét,
Halálvillamos zúg hegyről lefelé:

Bombával telve, robbanásra készen,
Így rohan végig meredek síneken.
Cseréptányérok, aknának álcázva,
S a vörösöket megsütik árammal…
Védik hazájuk a helyi lakosok,
S dühöng emiatt az ostromparancsnok.

Messze távolban páncélos dübörög,
Királytigris jön, Maybach motorja bőg.
Vértes hegyei közt dörgve utat tör,
Ott, hol megrakott félhernyótalpas dől,
S hol német, norvég, dán, horvát és holland,
És mindenféle nép fia harcban van.

Megbízhatatlan acélóriások,
Sorra leállnak a benzinhiánytól.
Vagy ez öli el, vagy a váltóhiba,
SS-gyalogság fedezet nélkül van…
Végül elbuknak, mert Buda messze van,
S otthagyják őket a vad hóviharban…

Kitörnének már a bennszorult lelkek,
Hitler azt mondja: márpedig nem és nem!
Mit mond az osztrák, nem érdekli őket,
Orosz blokádon sok ezren áttörnek,
De kik átjutnak: nincsenek nyolcszázan,
Útjukat hullák mutatják a hóban…

Feldörg az ágyú, kattog a géppuska,
Dühödten dörög egy IS Dushkája,
Kigyullad az ég, egy torony szétrobban,
Rakéta sivít, parancs, átok harsan…
Katyusa visít, aknagránát robban,
Rommá bombázzák a Fellegvárat…

Elfogyott a víz a Sziklakórházban,
(Kövér gránát a főnyomót átvágta)
A nővér fáradt, az orvos túlóráz…
Újabb sérült jön, hasfala perforált…
Élelem fogytán, a konyha nem bírja…
- Nincsen morfium! - Jó lesz a pálinka!

Eközben ott fenn váltakozó harcok,
A Várbazárnál egy géppuska csattog.
Sivít a golyó, sisakról lepattan,
Követő társa viszont átszakítja,
Széthasadt fejjel rogy össze, a hóba…
A hordágy már nem kell a katonának…

Fenn a Várban szól a nyolcvannyolcas,
Királytigrisnek száll nehéz gránátja.
Felrobbant tankot, szaggat embereket,
Szibériai parasztgyerekeket…
Csak azért adja fel, mert nincs lőszere,
Pár mágnesakna lett a szörny végzete.

Sok ezreket vitt a Halál az napokban,
Több száz liter vér folyt egy város miatt.
Ez az ostrom már a tizenhatodik,
Mely Budát, Pestet s népességét éri…
Győztünk! – szól tarack. Győztünk! – baka kiált,
Győztünk! – dörg löveg… Győztünk! –győztes hurráz…

Dörgött az ágyú, tüzelt a géppuska,
Messze kelepelt egy másik géppuska,
Morajlott az ég és bombák zuhogtak,
Rakéta röppent, száz katona rohant…
Katyusa fütyült, indított rakétát…
Szovjet zászló leng Budapestnek tornyán!

Előző oldal Koi
Vélemények a műről (eddig 1 db)