Linktár

Lázálom...

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2014/12 számában.

álmodom:
magányos utam cédrusaim közt vezet
messziről ormótlan házak intenek
kopottas, üres szavak
melyek keserűen hozzám kuporodnak
egymáshoz
hajolnak a fáradt pillanatok
oly’ búskomoran hallgatok
köd takarja
a hajnalt,
burokként alant
tenyeremben hallgat a mélabús csend
fájdalmat hozott
a megtört horizont
az úton nehézkes lépteimnek
a földön félig üres üvegek
megrekedt sóhaját
időtlen némaság feszíti
a boltozatra álmatlan árnyát
megannyi felhőkből
szabadult hópihét
mely most éppen földet ért
könnycseppé válik
halkan, csendesen
a dermesztő borús éjjeleken
legördül a
rideg arcokon
s beragyog
minden kicsiny ablakon