Végső Idők

A jövő útjai / Versek (763 katt) atesz990
  2013.11.22.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2013/12 számában.

Felnézek az égre,
Látom a csillagokat.
Az egyik helyén béke,
Az egyik lezuhant.
Darabjaira esett,
Elhalványult a fény.
S rég bölcsőt vesztett,
Elpusztult, ez tény.

Állok a magasban,
Csonthalmok között.
Sokkban maradtam,
Mikor beköltözött.
Eltűnök a felszínről,
Minden lángban vár.
Megfosztottak emberségtől,
A bolygó hadban áll.

Menekvés és félelem,
Káosz lett az úr.
Megfogyott az értelem,
A jelzőtűz kimúlt.
Sosem lesz nyugalom,
Pedig érte kár.
Csak háborút szít a por,
Nincs mesés világ.

Végső évek,
Végső óra.
Itt a léted egy hajóra.
Végső idők,
Mocskos csónak,
Nincsen súlya az elásott szónak.

A vég újra eljön,
S minden elköszön.
A Hold a múltba vár,
Túl távol van már.
Millió sikoly a lélek,
Kihunynak belül az ének.
Nem tudni, a jövő hova száll,
Elsöpör a szél, elvisz az ár.

Előző oldal atesz990