Télűző...

Szépirodalom / Versek (53 katt) Baranyi Imre
  2024.04.04.

Télűző fénykatlan
keltett mély álmomból,
öntött rám irdatlan
dézsát, aztán így szólt:

Kelj fel hát hétalvó,
léted bár átalszod,
tudd azt, hogy másról szól,
így abból nincs hasznod!

Lábadj bús álmodból,
víg széllel fuss versenyt,
nap süt, rád hímport szór,
szárnyat sző, felreppent!

Elfáradsz végül majd,
ímhol lágy ágyad vár,
télűző álmot hajt
és mélyén alszol már.

Előző oldal Baranyi Imre