Virágot nem simogathatok

Szépirodalom / Versek (145 katt) Kohász
  2024.01.12.

Állj hozzám ide, nagyon közel.
Érezzem illatát a nyárnak.
Szoknyád is suhogva énekel,
idézi emlékét a vágynak.

Levendula illatú blúzod,
becses két halmocskát rejteget.
Én mindenre emlékszem, látod?
Örülök neked mint kisgyerek.

Csak nézlek. Törékeny ibolyát.
Letépnélek. Nekem nem szabad!
Hozzád érve egy élet álmát,
tönkre tenné az a pillanat.

Csak nézlek, és érzem illatod.
Ámulva bámulok szép csodát.
Virágot nem simogathatok.
Elmúlt álmokkal élek tovább.

Előző oldal Kohász