Rossz vér
Hiába, hát a vér erünkbe oldja
a kételyét a másikunk iránt,
a lelkeink sötétnyi balga foltja,
a kezdetekbe vissza-visszaránt.
E vér kemény husángot ad kezünkbe,
a józan ész alábukik hamar,
nem ismerünk korábbi jellemünkre,
a gyűlölet, ha lelkeinkbe mar.
Nem ismerünk kegyelmet és az Istent
a szánkra véve ős dühünk kitör,
kebelbarát utána ránk sem ismer,
csak ostobán a gyűlölet gyötör.
Alig találsz olyat, ki nemzetét ma
önérdekét feladva mentené,
csupán olyat, ki ökleit szorítva,
üvölti egyre vad dühét feléd.
Hiába hát, ha lassan elfogyunk és
kies hazánk komor romokra lel,
talán a lelked átölelni már kész,
de nem maradt, ki téged átölel.
