Takarító gyíkemberek - vélemények

Teljesen igazad van. Viszont tényleg rá kell előbb eszmélni arra hogy valami nincs jól csinálva, aztán lehet utánanézni és alkalmazni a praktikákat. Köszi, hogy leírtad!

Nagyon sok olyan életforma létezik, ami nem takarít. Gondolj csak a fákra, amik lehullajtják a lombjukat, és otthagyják az egészet, amíg a szél el nem viszi. A gyíkemberek is hasonlóképpen állhatnak hozzá a témához.

Az emberekkel valóban nem könnyű együtt élni, mert messze nem tökéletes lények. Közhely, de tényleg szeretni kell őket. Ha sikerül megtalálnod ezt az érzést, akkor képes leszel megtalálni bennük a jót (akár nagyítóval is), és elfogadni a negatív tulajdonságaikat is. Ha a körülötted lévők ezt érzik rajtad, akkor ők is sokkal nyugodtabbak és nyitottabbak lesznek a társaságodban.

Képesek vagyunk befolyásolni a környezetünket, csak nem a hétköznapi „jól megmondtam neki módszerekkel”. A saját viselkedésedet kell megváltoztatni, és a másik fél erre reflexből reagál. Tapasztalatból mondom… Ha valaki ideges körülöttem, akkor nem rászólok, hogy nyugodjon meg, hanem mosolygok rá, meghallgatom a problémáját, nonverbális eszközökkel éreztetem vele, hogy biztonságban van, létezik megoldás, esetleg adok neki a csokimból, és türelmesen megvárom, amíg a „környezet” hatására ellazul.

Ha nyíltan a fejéhez vágod a problémát, akkor aktiválod a védelmi mechanizmusait, és ne csodálkozz, ha válaszul kisebb atomcsapást mér rád.

Érdemes elolvasni pár szociálpszichológiával foglalkozó könyvet. Nekem Forgács József A társas érintkezés pszichológiája c. könyve sokat segített abban, hogy boldogulni tudjak az emberekkel. Elképesztő, néha milyen apróságokon múlnak a dolgok, és a trükkök évtizedek óta le vannak írva, csak senki nem olvassa el őket… Inkább újra és újra megpróbáljuk a biztosan nem működő módszereket…