Egy vámpír új élete - vélemények

Ugrás a műre


Sue Merin
Felhasználó
2025.12.17 23:26
1 vélemény
Kedves Ida!

Nagyon köszönöm, hogy ilyen alaposan végigolvastad a novellát, és ennyi részletre felhívtad a figyelmemet. Értékes számomra, hogy rámutattál az ellentmondásokra a leírásban, és arra, hogyan lehetne pontosabban megmutatni a világot az olvasónak. Teljesen igazad van abban is, hogy a karakterek kidolgozása nélkül a történet könnyen sematikussá válik, ezen mindenképpen szeretnék javítani.

A vámpír jellemének mélyítése, az áldozat hátterének tisztázása, valamint a párbeszédek életszerűbbé tétele fontos feladat lesz a következő átdolgozásnál. A tanulságot pedig igyekszem úgy beleszőni a történetbe, hogy az olvasó magától fedezze fel, ne pedig utólag kapja meg „készen”.

Nagyon hasznos volt a tanácsod, hogy tegyem félre a szöveget, és később friss szemmel olvassam újra. Így biztosan több hibát és hiányosságot fogok észrevenni.

Köszönöm a bátorítást és az őszinte kritikát, sokat segít abban, hogy jobbá tegyem a novellát! :-)

Egyik ismerősömnek kihúzták a szemfogát, és innen jött az ihlet. :-D

Üdvözlettel: Sue Merin
Ida
Admin
2025.12.16 00:18
1364 vélemény
Kedves Sue Merin!

Ezen a novellán érdemes lenne még dolgozni.

Az első bekezdés leírása kicsit hatásvadász, de ha pontosan követed a szöveget, sok ellentmondást találsz. Lassan alkonyodik, de már sötét van, annak ellenére, hogy világít a Hold. Pontosan mit szeretnél mutatni az olvasónak? Először képzeld magad elé, lásd a saját világodat, aztán kezdj el mesélni nekem, hogy én is láthassam!

Hogyan lehet úgy leülni egy omladozó ház árnyékába, hogy a köpenyed elegánsan omoljon köréd? Próbáld meg a való életben!:-D

– Ne aggódjon, uram! Kap egy protézist. Olyan lesz, mint az igazi. Csak… kicsit még szokatlan.

A protézis még el sem készült, a végén mégis jelen időben utal rá a fogorvos. Az utolsó mondatban talán inkább valami olyasmi kellene: majd idővel megszokja...

Zavaró, hogy a vámpír jelleme nincs kidolgozva. Minél többet tudok róla, annál jobban el tudom képzelni, át tudom érezni, szívembe tudom zárni. A sematikus karakterek gyorsan kihullanak az olvasó fejéből, miután befejezte a történetet.

A vámpír és az áldozat beszélgetése nagyon kusza és életszerűtlen. A vadász éhezik és így ma sem fog vacsorázni, az áldozat pedig majdnem meghal, de ez nem érdekli különösebben. Az "áldozat" az, aki gyökeresen megváltoztatja a vámpír életét, mégsem látok belőle semmit. Hogyan képzeljem el? Férfi, nő, öreg, fiatal? Mit keres éjszaka az utcán? Egyáltalán semmi támpontot nem kap a képzeletem ebben a szituációban.

Ha az írás végén neked kell levonnod a tanulságot, és az olvasó szájába rágni, akkor a történet elmondása közben nem fordítottál rá elég figyelmet, hogy magától is rájöjjön a közönséged.

Általában a "kész" írásokat érdemes félrerakni pár hétre, és friss szemmel újra elolvasni. Sok hibát észre fogsz venni, ami írás közben nem tűnik fel.

Ne felejtsd el, hogy a te világodban az olvasód teljesen vak! Neked kell vezetned, mindent megmutatni neki, ráirányítani a figyelmét a fontos dolgokra. Csak a te segítségeddel lesz otthon ő is "nálad".:-)

Előző oldal