Gyertyák között - vélemények

Köszön Ida az építő kritikát.
Nagyon hasznosnak találtam.

Érdemes lenne a leíró részeket alaposan átgondolni. Rengeteg jól hangzó rész van a szövegben, ami semmi tényleges támpontot nem ad az olvasónak, pontatlan, vagy egyenesen félrevezető.

A kolostor elhagyott kápolnájában...

Ez olyan hatást kelt, mintha egy lakott kolostor éppen üres kápolnájában történnének az események, később viszont kiderül, hogy egy teljesen elhagyott kolostor kápolnájáról beszélünk.

Léa ujjai finoman siklottak végig a hideg kőperemen...

Miféle kőperemen? Hol állnak pontosan a helyiségen belül? Mi veszi őket körül? Nem látok semmit. Miért fontos pont ez a kőperem?

...mintha régi istennők ruhájából szőtték volna.

Ez mit jelent pontosan? Volt egy pár régi istennő, és elég sokféle ruhát viseltek. (Szőni egyébként fonalból lehet, és nem ruhából.)

A két nő külsejéről szinte semmit sem tudunk meg. Mirára van egy-két utalás, de Léa teljesen homályban marad.

A nő letérdelt előtte...

Itt melyikük az alany? Korábban Léa volt a cselekvő, ami arra utal, hogy Mira térdelt le. Viszont aztán Mira letekintett rá.

A kápolna ajtaja nyikordulva zárult mögöttük, amikor kéz a kézben kiléptek a folyosóra. A hideg levegő hirtelen érte őket, de egyikük sem engedte el a másik kezét. A mécsesek halvány fénye végigkúszott a köveken...

Ezek szerint egy elhagyott kolostor folyosóján világítanak a mécsesek? A becsukott ajtón nem szivárog ki a fény a kápolnából.

Ahogy a folyosó végén egy széles boltívhez értek, a fény kitágult. Egy hatalmas, kupolás terem nyílt meg előttük, amelyet a falak mentén sorakozó mécsesek fénye aranyszínűre festett.

Mire szolgált eredetileg ez a terem, amit egy folyosó köt össze a kápolnával? Mire használták a kolostor lakói? Ki gyújtja meg minden este ezt a rengeteg mécsest, ami még a hatalmas kupola tetejét is megvilágítja?

Belül puha alkonyi fény fogadta őket: a bokrok és a fák meghajoltak az esti szélben, a levegőben jázmin illata terjengett, és a hold ezüst csíkot rajzolt a kavicsos ösvényre.

Alkonyi fényben még nem látszik a hold ezüstös fénye, az sötétben érvényesül igazán.

Tudom, hogy apróságok, de engem alaposan kizökkentettek olvasás közben. Ezek a pontatlanságok képesek megtörni a hangulatot, és kártyavárként omlik össze a varázslatos hangulat, amit próbálsz felépíteni.