Hová tűnt a fehér kutyaszar?

Külvilág / Közélet (1224 katt) Erdős Sándor
  2023.03.18.

Nem régen olvastam egy cikket a kutyák táplálkozási szokásainak megváltozásáról az idők folyamán. Ezt a kérdést megvizsgálom a kutyaszar tekintetében is. Emlékszem még ara az időre, mikor gyermekkoromban az út szélén, vagy a sárguló fűben mindenhol ott porlott nyáron az a fehér kupac, amit ma már nem látok sehol sem. Lehet, hogy az emlékeim fakulnak már, viszont talán néhány idősebb olvasóm megerősíthet abban, hogy még nem vagyok szenilis és valóban fehér volt a kutyaszar.

Az ezredforduló környékén lehetett talán, mikor eltűntek azok a krétaszerű képződmények a fűből, amik a meleg nyári napon hamar elporladtak. Helyettük feltünedeztek itt-ott barna, húsos rudik, és ezek nem túróval voltak töltve, valamint valami krémállagú habcsókszerű képződmények.

Na itt jön képbe a tudomány, létezik az úgynevezett Treehugger elmélet, mely szerint a fehér kutyaszar okozója a magas kalciumtartalmú eledel. Sokkal több csontlisztet tartalmazott a kutyák napi eledele, valószínűleg néha kaptak csontot is, amely elég magas ásványianyag-tartalommal bírt. A kutyák emésztőrendszere nem tudott ezzel megbirkózni, így kiürült a szervezetükből kutyagumi formájában, mely tele volt sókkal, ásványokkal, mésszel, s így fehérre aszalódott a napon. Manapság a kutyatápgyártók roppant módon odafigyelnek a tápok tartalmára, és sokkal egészségesebb összetevőkből állítják elő azokat. Nem az az elsődleges szempont, hogy megtöltse a táp a kutyapocit, hanem hogy egészséges is legyen az eledel, így lett a modern kinézetű kutyaszar.

Igaz, én roppant nagy nosztalgiával gondolok a fehér kutyaszarra, hiszen ha néha ma ilyet látok, eszembe jut az ifjúságom, a bálok, a csajozások, az első farmerem és szerelem.

Előző oldal Erdős Sándor
Vélemények a műről (eddig 2 db)