Memento mei

Szépirodalom / Versek (27 katt) Mortelhun
  2021.05.02.

Néha összefolyik bennem a csönd,
Mint kórház folyosóján az utolsó sóhaj,
Hogy majd sziromként hulljak alá,
S legyek állhatatos és szelíd.
Egykor, ha gyermekem meséli gyermekének,
Az én apám hogy szólott, s mikor,
Mosolyom októberi ködbe tekerem
Elhagyott sírom mohazöld emlékezetén.

Előző oldal Mortelhun