Linktár

Rád leltem

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2022/9 számában.

Korán kelek. Hamar.
Igen. Pont, mint tavaly.
Nézem, ahogy a csillagok az égen...
Munkára hívják a lusta énem.

Kusza álomból ébredek.
Mezítláb padlómon lépkedek...
Várva a déli harangszóra
Ugrom zsupánban a lóra!

Képzelés vagy révülés?
Megcsapott a szédülés?
Kérdem én, de a paripa meg nem áll...
Szárnyát nyitá s a magasba száll!

Emlékek kusza köde
Csapja meg arcomat.
Ha táltosom nem lök le,
Megvívom harcomat.

„Peregnek a percek
S csorog az eresz.
»Csalfa, szép leány«
Engem el ne eressz!”

Visszatérnek bennem
Elmerülve nem-nem...
A mélyen nyugvó gondolatok.
A számodra írt hódolatok.

Álarcos idegenek közt,
Ha tudom, hogy velem szembe jössz,
Lehet, talán kihúzom magam...
Lehet, rájövök, a MI napunk MA van.

Mert nem látták szemeim
Orcád már egy ideje.
Változtál. De illatod nékem
A Proust ligete.

Észrevettél.
S én is téged.
Így folytattam hát utam
...Véled...

Mert miközben este
Vártam társalgásunk.
...Rájöttem...
Mi ketten egy sírt ásunk...