Linktár

Unatkozó Sötét Nagyúr

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2020/10 számában.

Métely, a Sötét Nagyúr elégedetlenül fészkelődött koponyákból emelt roppant trónusán. Unatkozott, de nagyon. Az órák lassan teltek, az ő türelme pedig rohamosan fogyott. Sisakrostélyához emelte hordozható kristálygömbjét, belesuttogta az 555-321-Abrakadabra varázsszót, és várt. A gömb belsejében gomolygó haragos-lila füst csengettyű formába rendeződött.

– Halló! Halló, Saru! Ott vagy, te vén kuruzsló?

Pár másodperc múlva megjelent az őszöreg varázsló csuparánc arca.

– Igen, Nagyúr? Miben állhatok a szolgálatodra?
– Unatkozom, Saru. Mondd már, mi hír a hőseinkről? Eldöntötték végre, hogy mikor támadnak meg minket?
– Még nem sikerült közös nevezőre jutniuk. Úgy gondolják, hogy nincs elég információjuk egy ilyen akció kivitelezésére.
– Az meg hogy lehet? Nem csinálták meg a kovács küldetését?
– Elindultak az általunk adott nyomon, hogy megmentsék a lányát, de aztán…
– Hadd találjam ki: az a kis fruska nem adta át nekik a naplómat, amiben részletesen leírtam a trónterembe vezető titkos járat helyét. Vagy tán elvesztette?
– Nem egészen, Nagyúr. Az úgy történt, hogy a kovács küldetése helyett inkább elmentek mulatni a tavernába.
– Szép, mondhatom! Hát miféle hősök ezek?
– Attól tartok, hogy nem épp a legeszesebbek. Manapság elég silány a felhozatal.
– Mi van a rájuk küldött mester-orgyilkossal? Legyőzték? Kifosztották a hulláját? Megtalálták nála a palota belépő jelszavát?
– Az úgy történt, hogy… nos, az egyikük ezt a bizonyos gyilkost feleségül vette.
– Ott volt még a rejtjeles üzenet; azt már csak sikerült megfejteniük.
– Igen, Nagyúr!
– Pompás! Akkor bármelyik pillanatban itt is lehetnek!
– Ugye mondtam, hogy ezek a mai hősök elég… egyszerűek.
– Igen? Mit akarsz ezzel?
– Az üzenetet megfejtették, de rosszul. Azt hiszik, hogy egy sütemény recept; nyitottak is egy pékséget a piactéren.
– Tényleg ezek voltak a legjobbak, akiket találni tudtál, Saru?!
– Sajnálom, Nagyúr, de ilyen ez az új hős-generáció.
– Rendben, akkor csináljuk másképp a dolgot. Írunk nekik egy új üzenetet: egyszerű mondatokkal, sok felkiáltójellel. Semmi titokzatosság, nulla rébusz. Mit szólnál ehhez:

“Hősök! Az őrök szabadságon! Kulcs a lábtörlő alatt! Sok-sok kincs!!! Gyertek, küzdjünk meg!

Aláírás: Sötét Nagyúr”

– Hmm… Nem fog ez rossz fényt vetni rád, Nagyúr? Az egész olyan kétségbeesettnek hangzik.
– Ugyan már, Saru! Rám aztán ne mondja senki, hogy nem adok a mai hősöknek egy esélyt!