Reményem napjai
Szépirodalom / Versek (937 katt) | Józsa Bence |
2020.10.11. |
A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2020/10 számában.
Kövér Hold nevet hunyorgó csillagaira,
Mint a ragyogó ég pásztora,
Büszkén tereli nyáját,
S eközben tücskök ciripelnek
Idekinn a tágas mezőn
Szellő nyaldossa homlokom,
Lágyan simogatja a fáknak lombjait,
S Én a múltam baljós árnyait
Itt hagyom, hogy a messzi távolba
Párologjanak el megfakult,
Már nem fájó emlékeim
Ágról-ágra szaladó holdsugár
Kacéran Rám kacsint: Itt és most
Jönnek majd reményed napjai,
Párosan szép az élet, lesz társad Neked is,
Tartsd nyitva hát szemed, és a holnapod
Örömmel telve lesz, idekinn a tágas mezőn!
Szentes, 2020 ősz
Előző oldal | Józsa Bence |