A vándor

Szépirodalom / Versek (118 katt) csabi6669
  2020.02.20.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2020/3 számában.

Friss hó rejti el súlyos léptem nyomát,
nyugtalanít egy valótlan álom,
és amíg gondolataim kuszaságát
rendezgetem, lelkem rezgését hallgatom.

Hold bújik elő vastag fátyla mögül -
félbehagyott mondatok kötnek belém -
a véget várja mind, rendületlenül,
mely megvolt még a hajnalok kezdetén.

Hideg szél túr a csupasz ágak közt,
kitörött üvegablak ásít keservesen.
Becstelen némaságát szégyelli tán.

Kuvik töri meg az ég-mély csendet:
Mindörökké
kóborolni fogsz te már, menthetetlen,
Holdtól lopott árnyéknak sötét oldalán.

2020.01.29.

Előző oldal csabi6669