Még egy kis időt kérek

Szépirodalom / Versek (327 katt) macika
  2017.12.11.

Az élet sokszor volt nehéz, rögös,
de veled mindent oly könnyűnek éreztem,
fekete hajunkra már dér költözött,
nélküled el sem tudnám képzelni az életem.

Kezedet én már soha el nem engedem,
lelkemmel lelkedet lágyan simogatom,
most is csókolgatod megvénült kezem,
egy percre sem hagyott el a szerelem, bizalom.

Már ősz tincseket hord gyönyörű lányunk,
igaz, a szemünkbe ő még most is gyerek,
minden nap, mit vele tölthetünk, áldunk,
és az unokákat, dédikét, kiket szívem úgy szeret.

Felnézek a hatalmas fellegekre,
kérem az Urat, adjon még egy kis időt.

Előző oldal macika