Az egyed
- Te látsz engem?
- Átlagos fej, nagy csöcsök, vékony derék, bomba segg, homlokos punci mutatja magát az áttetsző szűk ruhában. A csöcs és a pinaszag együttesére még a kanlégy is csorgatná a nyálát! Tudod! A víz, meg egy darabka szappan csodákra képes!
Az egyed ellenőrizte az álcázó 3Dx+-os kivetítő programját, és konstatálta a 99.99 %-os alaklefedését.
- Mit kezdenél velem?
- Mit? Jól megdugnálak! – fejezte ki a lehetőség hallatán örömét.
- És mivel?
- Ne becsüld le ezt a lankadtan is húszcentis lompost! Ha megtelik vérrel, úgy lovagolnál rajta, még a lélegzeted is elállna!
Az egyed keresni kezdte adatbázisában a lovaglás szó tartalmának magyarázatát. Aztán a férfi-nő szeretkezés fogalmának képi megjelenítésénél marad, kiemelve hozzá a terhesség, szülés, gyermek, öröm társulását.
- Biztos! – gondol a lélegzet elállása szavak ismétlésére, ami néki csak ellenállási közeg mozgása közben. – Mibe kerülne ez nekem? – kérdezi huncutkásan.
- Semmibe! - és maga is meglepődik szavai hallatán, bölcsen elhallgatva a tudatlanság őszinteségét, hisz eddig mindig ő fizetett érte. Cserébe nem érdekelte, hogy a nő élvezi-e az együttlét boldogságát.
A férfi belekarolt a nőbe, és előre tervezte a nemi vágya fokozási formáinak élvezetét arra gondolva, megmutatja hogyan is alkot ő. S az ingyenért cserébe olyat élveztet vele, hogy rákapjon a farkára, keresve őt. Leintet egy repülő hintót, beüti a kódját, és bemondja a címet. A város szemete nem látszott alattuk. A színes fények kavalkádja mindenütt kínált valamit, legyen az tárgy, vagy szolgáltatás. A mozgás, a hangok és az elszívók morajjá egyesülve jelezték, mozgolódik az élet alattuk. A négyszer ötös tér egyetlen nyílása mellett állt a férfi a konzolnál, és meg se fordulva kérdezte a nőtől:
- Mit varázsoljak ide?!?
- Rád bízom! – válaszolja kíváncsian.
A férfi elindította a programot. Gyenge fuvolat hozta a tenger hullámai felől a sós vízszagot a puha föveny felé, ahol a gyékény tartóoszlopnál ültek a faasztal mellett, miközben barna bőrű pincérnők sürgölődtek alig takarva bájaikat előlük.
- Akarsz enni előtte?
- Nem is tudom… - bizonytalanodik el a nő.
- Ez a limonádé nem árthat! – és int a mosolygós alig öltözött felé, hogy tegye le csak a míves kancsót az asztalra, majd ő tölt. – Valami bánt? – kérdezi, és gyöngéden megfogja a kezét. - Ha nem akarsz dugni, majd máskor… - de csak vigasztalásként erősítette.
Az egyed a nő 3Dx+-os kivetítése mögött átfuttatta az érzést, a férfi vágyát, és a mi legyen továbbot. A javaslat rábízta a választást. Megsemmisíteni, vagy megmutatni valóságát, és lemérve rögzíteni a történteket. Aztán azt választotta, hagyva az illúziót, tudatába építi, ez csak egy futó gép adta program csupán. A repülő hintó visszaindult kezdetéhez. Az egyed választott egy másik 3Dx+ -os programot, és mint egy korra jellemző átlagos férfi szállt ki, miközben arra gondolt, az elhagyott most ébred fel, markolva gyöngyöző óriás nemzőszervét.
