Kiírom magamból

Szépirodalom / Versek (782 katt) macika
  2016.02.11.

Költőnek lenni csodálatos dolog…
Nem vagyok költő, én csak írogatok,
kiírom magamból a fájdalmat,
kiírom magamból a boldogságomat…

Kikiáltom a világnak, mennyire szenvedek!
Kikiáltom, ha valakit őrülten szeretek!
A lelkemben tombolnak a viharok,
és olyan jó, ha mindent kikiálthatok…

Leírom, hogy a családom mennyire szeret.
Leírom, szívemben ők foglalják el a helyet!
Leírom az évszakok gyönyörűségét,
akarom, hogy ti is érezzétek szépségét…

Soha nem megyek úgy, hogy csak megyek,
mindent megnézek, a ringó faleveleket…
Leírom, a kiskutyám milyen hűséges,
Leírom, hogy milyen okos, szépséges…

Leírom, hogy nem jó így az élet,
mert oly sok ember retteg, kéreget,
és ilyenkor fáj, sajog a szívem,
hát leírom a jó és a rossz érzésem…

Előző oldal macika