Thea Beckman: Az amazon királyfi

A jövő útjai / Könyvajánló (1535 katt) Floró
  2010.08.15.

A könyv fülszövege:

Hat évszázada már, hogy a harmadik világháború elpusztította a Föld minden nemzetét. Csak néhány távoli zugban maradtak emberek. Idővel azonban két "birodalom" jön létre - egymástól távol, egymásról mit sem tudván. Az egyikben - fent, a zord északon - asszonyok uralkodnak, s mert külső hódítóktól nem kell tartaniuk, nem is rendezkednek be fegyveres védelemre. A férfiak szerepe, társadalmi fontossága így érthetően csekély. Ám egy napon kérlelhetetlen ellenség - a Bádeni Birodalom - harcosai jelennek meg az északi állam békés partjain. Izgalom, szerelem, kaland, ötlet és gondolat jellemzi Thea Beckman Európa-szerte zajos sikert aratott kötetét.

Ez az a fülszöveg, amely a könyv tényleges értékéről sajnos, vagy éppen hál istennek, semmit sem mond el. Valamilyen szinten sci-fi, ám annál kicsit több, vagy éppen utópia, de az a legjobb fajtából. De az irodalmárok szerint akár kalandregény, szerelmes regény vagy ifjúsági - felnőtt regény is lehetne.

A cselekmény a Thulei uralkodóház egyetlen örököséről szól. A fiú nagykamasz, és rendkívül intelligens fiú. És ez a legnagyobb probléma, hogy okos és ráadásul hímnemű. Merthogy a távoli jövő Grönlandján nőuralom van, annak okán és ürügyén, hogy a harmadik világháborút a bűnös nem, a férfiak robbantották ki, és harcolták végig. A nagyszerű nők, bár megbocsátottak nekik, azért másodrendű személyeknek tartják őket, akiket irányítani kell, és főképpen óvni saját ostobaságuktól.

A könyv ragyogó társadalomkritika a nemi diszkrimináció súlyosságáról, akár hímsoviniszta, akár feminista köntösben jelenik is meg. Országok vitaklubjaiban órákat beszélgettek róla nagy gondolkodóktól kezdve a lelkesen magyarázó kisdiákokon át mindenki, akit érzékenyen érint egy valós probléma gyökere. És hatszáz év után, igaz, úttörő jelleggel megindulhat újra az egyenlőség, kis lépésekben.

A fősodor mellett egyéb globális problémákat is érint a regény. A régi Európát uraló Badeni Birodalom az arany bűvöletében élve a technikát fejleszti, és mindenkit leigáz a kontinensen, kivéve a keleti peremen élő magyarokat (!), és a kézigránátot közben feltaláló briteket. Végül a tudósai a régi térképeken felfedezik Amerikát, és vashajóikon elindulnak felfedezni azt, főleg az értékes állat- és növényvilág miatt, amit Európában teljesen kipusztítottak. Nem tudhatják, hogy az ősi merikaiak (egy újabb fontos népcsoport, akiket nem említ a fülszöveg), akik a háborút kirobbantották, most a "földanya büntetéséből" vad ősemberi hordákban, kannibálokként élnek, és friss hús gyanánt gyorsan agyonütik és felfalják a felfedezőket. Szemben a thuleiakkal és a kanadaiakkal, akik késő középkori szinten ugyan (fa vitorlásokkal), de kínosan ügyelnek a saját értékeikre, és békésen kereskednek egymással. Egy környezetvédelmi utópiát is olvashatunk egyben.

Markánsan fellép a rasszizmus és a születési előjogok ellen is. A tökéletes Thuléban az északi eszkimókat, vagy ahogy magukat nevezik, iuniokat, a társadalom kissé háttérbe szorítja. A regény végére a "királyfi" hagyhatja magát férjül venni egy iunit tengerészleány által. No igen, a "tenyészcsődör" maga választhat párt. Ez lehetőség a szerelemre.

Ennyi tudományosság után miért is lett a könyv milliós példányszámú? Mert amit leírtam, az csak a háttér. Igényesen kidolgozott karakterek visznek bennünket tovább a sodró történetben, ahol a királynői család drámákkal teli élete maga olyan, mely megfogja a lázadó kamasz és az aggódó anyai olvasót egyaránt, önmagára ismerve. A férfiúi büszkeség a kalandok és kritikus helyzetek megoldásánál elégtételt nyer, az önmagát száműző apa visszatérése, és a bádeniek vértelen legyőzése összekovácsol egy tökéletesnek tűnő, de valójában apróságok miatt teljesen széthúzó nemzetet. Végül két giccsek nélküli, nyálmentes szerelmi történet is kibontakozik előttünk, melyet, mi, férfiak is szívesen elolvasunk, mellőzve a rózsaszín szemüveget.

Előző oldal Floró