Rögös út
Nem értem, miért teszed velem?
Elrontod az egész életem!
A fejemhez dobálsz szavakat!
És tudod, hogy nem is igazak.
Szembe kéne nézned velem,
és elmondani nekem,
hogy már nem akarsz velem élni,
már nem tudsz többé szeretni…
Másért dobog már a szíved,
mást ölel át a lelked,
már régóta tudom, érzem,
ezt kellett volna mondani nékem!
Nehezen, de elfogadtam volna,
ha minden szavad nem csak vádolna!
Hát elengedlek szállni, repülni,
már nem érdekel …hol fogsz kikötni…
Sajnálom, ha úgy érzed, megsértettelek,
sajnálom, hogy oly nagyon szerettelek,
már nem akarom, hogy itt maradj!
nem akarom veled folytatni e rögös utat.
Majd ha rám gondolsz s visszanézel,
érzed majd, hogy szívedben te is vérzel,
de már késő lesz, visszafordítani nem lehet!
Addigra én is… szállok, lebegek…
