Linktár

Nincs válasz

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2015/11 számában.

Gyermekeink oly sok kérdést feltesznek,
s mi mindenre tudjuk a feleletet.
Szép lassan felcseperednek,
napról-napra okosabbak lesznek.

Az életüket szép lassan egyengetik,
még sok kérdésük van: hát felteszik.
Mikor eljön a dacos korszak,
már úgy érzik, túl okosak.

A fejük után mennek, s már
semmit sem kérdeznek.
Mikor baj van, összetörnek,
s a válladon csorognak a könnyek…

Együtt mindent megoldunk,
ha kell, hegyeket elmozdítunk, s
jönnek újra a hétköznapok,
kezdődnek ismét a jó s rossz napok.

Elmúlik lassan az életed,
már oly nagyon nem lelkesedsz,
már nem nyújtod mindenért kezed,
csak az unokákat egyengeted.

Nekem is oly sok kérdésem lenne,
nem tudom, feltegyem? Érdemes–e?
A kérdéseimet kinek tenném fel?
A választ úgysem mondja senki el…