Egy vagyok...

Szépirodalom / Versek (1036 katt) Jártó Róza
  2014.09.19.

Egy vagyok a sok közül,
Ki a szunnyadó reményeit halomra veti,
Miközben megnyitja a csönd kicsi sufniját.
Kinek lelkét láthatatlan aggódás hatja át.
Aki rozsdás napjait pórázon vezetgeti
S kopasz papírlapra kormos panaszokat fest,
Míg lelkében is megmártózik az est.

Egy vagyok a sok közül,
Ki az elbújt bizalmat nem leli,
Ki nem akar teljesedni, nem akar kiválni,
Fél a jövőjétől, mert ellensége a BÁRMI.
És nem akar semmit felejteni.
Kiben bánat és bosszú végérvényesen egy,
Ki a végrehajtó idővel egy végtelenbe megy.

Egy vagyok a sok közül,
Kiben együtt a bánat, a derű s a jó,
Ki a múlt romjai közt néha még reméli,
Hogy ÉLNI egyszer majd megéri,
Ha a bűvös rejtélyt megoldja a szó.
Kinek egész vagyona béna lelkiismerete,
És ez az egyetlen egy foltozott élete.

Előző oldal Jártó Róza
Vélemények a műről (eddig 3 db)