Mikor rám talált...
Szépirodalom / Szerelem (1082 katt) | csabi6669 |
2014.08.25. |
Tegnap magamra maradtam,
s szívem darabkáit roskadozva vittem,
hangtalan néma öleléssel
magadhoz ragadtál: szerelem.
Nem dicső zsoltárokkal,
hanem jött csendes, szeretetteljes öleléssel,
nem jött lángoló, tüzes nappalon,
de zavarodott, háborgó éjjel.
Néztelek vak, öntelt szemeimmel.
megingott bátorságom,
de Őt, a csodást, az elképzelhetetlent,
mindörökké látom.
Előző oldal | csabi6669 |
Vélemények a műről (eddig 3 db) |