Hajnalon

Fantasy / Versek (1095 katt) Craz
  2014.03.13.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2014/3 számában.

Alszik a csend kint egy fekete sarokban,
ottfelejtett zászló leng elhagyatottan.
Esti nyári szellő suhan a fák lombján,
a holdas égen seprűn repül egy boszorkány.

Csillagok nézik csak magasról csendesen,
fejét leszálláskor beüti rendesen.
- Csillogó csillagok, apró kis csillagok,
mért itten keringtek előttem, hol vagyok?

A seprű kettétört egy sötétlő sziklán,
a boszi már mindent lát, csak triplán.
Lassan hajnalodik a keleti égen,
szalad a vasorrú a fák között serényen.

Rohan, szalad, fut, de elkésett már,
mert keleten felfénylik a napsugár.
- Ó, pusztult volna meg az átkozott,
amikor engem elátkozott!

Előző oldal Craz
Vélemények a műről (eddig 1 db)