Dredd (2012)

Külvilág / Mozijegy (1330 katt) Homoergaster
  2014.01.14.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2013/1 számában.

Dreddel, a képregényhőssel először a '90-es években találkoztam, nem emlékszem pontosan, miféle rock-metal magazinban. Folytatásokban közölt belőle epizódokat. Azonnal beleszerettem. A képi világa nyers, véres és vicces. Igen, ezek a kategóriák nem zárják ki egymást! Aztán Bécsben tettem egy kirándulást, ekkor egy képregény boltban szereztem be egy eredeti Dredd füzetet. A magas színvonalú rajzos megvalósítás mellett morbid humora is van, totál nyerő volt. A rajzok kiválóak, az erőszak nyers, a humor groteszk-morbid, Dredd rajongóvá válni egy pillanat műve volt.

Nagy várakozással mentem el anno a moziba a Stallone-féle Dreddre. Végül is jól szórakoztam, csak a lényeg, ami a Bírós képregényt azzá teszi, ami, az hiányzott. Nem csodálkoztam, ilyen volt a korszellem. Az, hogy Stallone levette a sisakját a főszereplő sztárságából következett. Cikkeztek is róla akkoriban. Minden tiszteletem a Stallone mozié, ám – és ezzel sokan így vannak – a Dredd 2012 sokkal közelebb van a képregényes eredetihez, mint az elődje.

Itt pontosan olyan a Bíró, amilyennek lennie kell, nem látjuk az arcát, sose veszi le a sisakot, mindig sztoikusan nyugodt, még akkor is, ha a látszat szerint nem. Egy két lábon járó kiismerhetetlen rideg jogszabálygyűjtemény. A képregényben és itt a filmben is, hiába erőlködnek a bűnözők, hiába agyalnak, jön Dredd, és kinyírja őket. Sztoikus nyugalommal, érzelemmentesen. Lefolytatja a tárgyalást, meghozza az ítéletet és végrehajtja. Dredd a gordiuszi csomó meg a kard esete, és az új film ezt hűen tükrözi. Ebből a moziból csak egy motívumot hiányolok, a groteszket, ami a képregény sava-borsa. Ugyanakkor belátom, ezt a legnehezebb egy tömény, véres akciófilmbe átültetni.

Ez a film kemény és kiszámított, hőse pedig komor magabiztossággal tesz hidegre minden ellenszegülőt. Akár a képregény. A látványelemek realistábbak, mint a Stallone film képi világa. Annak megacity-je jobban a füzetek futurisztikus világa, emez a jelenkor, Batman, a sötét lovag óta dívó realizmust hozza. Az új Dredd a sorscsapásszerű törvényvégrehajtás személytelen, kemény szimbóluma. Csak a humor hiányzik egy kicsit. De azért persze próbálkozás van, hogy felvillantsák a dreddi száraz humort. Nem egyszerű dolog ez, igazából nem is kérem számon a filmtől. Ez egy jó film.

A megtekintés receptje nálam a következő: végy egy csokismeggyes pudingot, három-négy kókuszos szaloncukrot, 4 szelet vékonyan megvajazott pirítóst, aztán indítsd útjára a megalkuvásmentes törvényvégrehajtót. Garantált a nehéz nap végén bekövetkező kellemes kikapcsolódás.

Előző oldal Homoergaster