Karácsonyi kívánság

Szépirodalom / Novellák (1301 katt) Ebenezer
  2013.12.23.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2013/12 számában.

Vicenzo az előtte ülő idős, elegánsan öltözött férfira nézett és összehúzott szemekkel méregette. Hallott már róla, tudta, hogy nem szereti, ha vitatkoznak vele, ezért igyekezett nagyon diplomatikusan fogalmazni.

- Tényleg ez a kívánsága, Signor Kerry?
- Tudja, fiam, nagyon szegény családban születtem, karácsonyi ajándékot egyszer sem kaptam. Ehelyett anyám mindig azzal bíztatott minket, hogy kívánjunk valamit és az angyalok teljesítik.
- És? Úgy lett?
- Sosem. A mostani karácsonyi kívánságommal épp ezért jöttem Önhöz.

Bár a megjegyzés gúnyosnak tűnhetett, Kerry arcán a leghalványabb mosolynak sem volt nyoma. Inkább tűnt szomorkásnak a tekintete. Az olasz szótlanul bólintott és lecsukta az egymillió dollárt tartalmazó aktatáska tetejét.

- Szóval december 24. este 11 óra. Battery Park, a komp melletti pad. Egy üveg fehér Dom Perignon pezsgő.
Ezúttal a másik férfi biccentett.



Arnold Kerry az Egyesült Államok talán leggazdagabb embere volt, a fehér Dom Perignon egyetlen üvege negyvenezer dollárt ért. Pontosan tudta, hiszen 2005-ben éppen ő adott érte ennyit egy árverésen. Ugyanakkor családját illetően nem hazudott, tényleg szegények voltak, és neki minden egyes dollárért meg kellett küzdenie. 73 év alatt több százmilliárdnyi dollárért.

Amikor a kezdődő gyomorrákot diagnosztizálták nála, tulajdonképpen meg sem lepődött. Ahány életen ő átgázolt, ez volt a legkisebb büntetés a Mindenhatótól. Nem is bánta, hisz életében már mindent elért. De volt egy probléma – egyáltalán nem bírta a fizikai fájdalmat. A betegsége pedig igen kellemetlen fájdalmakat fog okozni neki. Ezért is döntött úgy, hogy nem szenvedi végig a kórt, hanem egyszerűbb, gyorsabb megoldást választ. Nem is fogja érezni. A Mindenható pedig életében először melléfogott.



December 24-e éjszakája kegyetlenül hideg volt New Yorkban, Kerry még százezer dolláros, vastag prémkabátján át is érezte a tél karmait.

- Egy kis séta a pulyka után, uram? – dörrent a háta mögül egy reszelős hang.
Kerry megfordult és egy szakadt kabátba öltözött hajléktalant látott.
- Van egy pár dolcsija egy szegény ördögnek? Karácsony van! – vigyorodott el a fickó.
- Sajnálom, nem hoztam magammal a tárcámat – felelte Kerry, és tényleg úgy volt. Egy cent sem volt nála.
- Ne vicceljen már! Látszik magán, hogy jól megy. Pár dolcsi, igazán nem sok.
- Ne haragudjon, de tényleg nincs nálam pénz!
- Figyeljen, öregem, normálisan kértem. Nem kell lerázni.
- Értse meg, nincs nálam pénz! – szólt Kerry, talán a kelleténél egy kicsit ingerültebben, de hisz megszokta, hogy nem vitatkoznak vele.
- Ne baszakodjon velem, öregem! Lehet, hogy csóró vagyok, de hülye nem. Az a kabát magán legalább kétszáz dolcsi. A pezsgő a zsebében is lehet vagy egy ötvenes. És nincs egy ötöse nekem?!
- Nem akarom lerázni. Nincs nálam pénz. De tudja mit? Itt az órám.
- Nem rabló vagyok, hallja?! Öt dolcsi és itt se vagyok.
- De hát nincs pénz nálam!

A hajléktalan agyában egy másodpercre összesűrűsödött a sokévnyi megvetés és elutasítás. Karácsony van! Vele nem fog egy trottyos pénzeszsák szórakozni. Csak öt dolcsit kért. A szemét, nesze! Az, mondjuk, kissé meglepte, hogy a vén szivar milyen gyorsan elhúzta a csíkot mindent otthagyva. Kabátot, pulóvert, cipőt, órát. Még a pezsgőt is.

- Biztos nem bírja a verést, a gennyláda!
Pár lépés után letelepedett kedvenc helyére, és nagyot húzott a pezsgősüvegből a jó meleg kabátban ülve.
- Ötven dolcsi?! Ez a lötty legalább egy százas lehetett – dörmögte maga elé. – Az anyját annak a disznónak! Öt dolcsi.
Hátradőlt és újra megemelte az üveget, amely fehéren megcsillant a holdfényben.
- Boldog Karácsonyt!



- Boldog Karácsonyt! – suttogta Angelo hétszáz méterrel távolabb egy toronyház tetején hasalva, amint mesterlövész puskája távcsövén keresztül megpillantotta a megvillanó fehér üveget a Battery Park kompja melletti padon ülő férfi kezében. Órája tizenegyedik halk csippanásánál lágyan meghúzta a ravaszt.

Előző oldal Ebenezer
Vélemények a műről (eddig 1 db)