Beszélgetések Uriellel III.

Szépirodalom / Novellák (1205 katt) Amaranth
  2012.08.30.

Kedves Uriel!

Tudom, rettenetesen elfoglalt vagy, ezért arra gondoltam, hogy a Mennyei Posta szolgáltatását veszem igénybe – és képzeld, amint kigondoltam, maga Gabriel (!) jelent meg személyesen és felajánlotta, hogy kézbesíti neked a levelem. Remélem, megkapod.

Mostanában sokat gondolkodok – már megint! Pedig – elméletileg – boldog vagyok. Ismétlem: el-mé-le-ti-leg… Ostoba elmém azt szajkózza, az egészet csak beképzelem, kihasználnak és a végén sírás-rívás lesz. Mi van, ha most az egyszer, de igaza van?! Mi van, ha a szeretet mégsem győzedelmeskedhet? Miért kell szenvednünk?! Mindig azt mondod, az egóra nem szabad hallgatni. De te is tudod: minden rosszindulat mögött lapul egy szemernyi igazság…

Beszélnem kell veled, jelentkezz, mihamarabb!

Csókollak,
Mila

*3 nappal később*

Kedves Mila!

Aggodalmad jogos volt, ugyanis a mindig tréfáskedvű mókamester, Rafael ment el a leveledért. Érdekes módon azonban mégis eljutottak hozzám a soraid… Gabrielnek egyébként kék színű az aurája – erre a jövőben figyelj.

Az ego fél. Miért? Mert ő csak egy kitalált kreáció, azaz KITALÁCIÓ!... Szokások és elképzelések hozták létre. Ha azt hiszed, hogy te és ő egyek vagytok, rosszul gondolod. Te és az Energia (hívhatod Univerzumnak, Istennek, Atyának, Anyának, Allahnak, Jahvénak, Sorsnak, Brahmának stb., mindegy, hogyan nevezed) vagytok egyek. Te SZERETET vagy! Végtelen, örökké létező SZERETET! Ezt ne feledd!

Tényleg sok dolgom van, ezek a maják teljesen bekavartak: most készenlétben kell állnom mindenféle űrtámadás esetére… (Csak viccelek!)

Amint lesz időm, személyesen is elmegyek. Ezt a levelet Michaelre bízom: ő a szikla, amire az Úr épít. Megvesztegethetetlen, megtörhetetlen. De ha már benne sem lehet megbízni, akkor tényleg itt a világvége… Mindenesetre, amint megkapod a válaszom, jelezz a titkos imánkkal nekem!

Csókollak!
Uriel

Előző oldal Amaranth