Te vagy a nappal, s te vagy az éj
2026.03.14.
Halk szólamot dúdol a szél,
lágy minden dallam, ahogy szívedhez ér.
Te vagy a nappal, s te vagy az éj,
minden álmom hozzád kisér.
Szívemnek hangján szólok én,
kigyúlt egy csillag az égbolt tetején.
Nézd csendben, ahogy rád ragyog,
érezd, szívedben mindig ott vagyok.
Szívem zakatol, érted szól dallama,
szívedet átjárva vad lesz ritmusa.
Szerelem, szenvedély édes mámora,
forró éjszakák fülledt hajnala.
Bújj hozzám, égjünk e tűzben,
ölelj, csókolj forró szenvedéllyel!
Ha felkel a nap, ölelj szorosan,
füledbe súgom, szívem el nem hagy.
Szavak helyett szívem hangján
szólj, mondd, mit jelent!
Végtelen szerelmem, mindenem,
te vagy a kezdet s végzetem.
Szívem, míg doboghat, benne ég a tűz,
szerelmem örökre szívedhez fűz.
Viharként tomboló, forrón izzó,
szenvedélyek viharában el nem csituló.
Benne a tűz lobogva ég,
mikor ajkad ajkamhoz ér.
Szívednek ritmusa szívemben lüktet,
füledbe súgom, örökké szeretlek.
Fogom kezed, csodálom mosolyod,
nézem, ahogy szép szemed rám ragyog.
Te vagy minden, maga az élet,
örökké szeretlek, amíg csak élek.
