Halni kell
| Szépirodalom / Versek (43 katt) | Kohász |
| 2026.05.30. |
Megfáradtam, lelassultam.
Unalmas, fájdalmas játék.
Szürke ködbe bújt a múltam.
Nem minden percem ajándék.
Szeretek langyos nyugalmat,
az esti órákban magam.
Idézve veszett álmokat.
Tudom, régen mind oda van.
Bánkódom, majd csak legyintek.
Nehéz lett az emlékezés.
Hibák és bűnök szeretnek.
Rajtuk nem fog a feledés.
De tudom, hogy régen mindegy.
Hiába fáj, az nem segít.
Az idő csak némán elmegy,
és halni kell. Az istenit!
2025.12.
| Előző oldal | Kohász |












