Nehézségek árán

Szépirodalom / Élet-halál (975 katt) mazsola7
  2012.01.01.

Mindenkit tanít az élet.
Engem is és téged is.
Én így látom az életemet.

Kirepülni az óvó családi fészekből, világot látni, szerencsét próbálni. Egyedül. Majd szegődik mellénk egy társ, aki életünk végéig elkísér. Ez az élet rendje. De ez sosem könnyű. Van, hogy megijedünk a kemény világtól, meglátjuk a zord oldalát is a létnek. Senkinek sem gondtalan az élete. Mégis, kicsiként annyira könnyűnek látszik, látni a szülőket a napi ritmusukban, reggel elmennek dolgozni, este hazajönnek, együtt a család megvacsorázik, majd mindenki elmegy aludni. De azt a kisgyerek nem gondolja, hogy a szülők egész éjjel virrasztanak, beszélgetnek, hogy tudnának megoldani minden gondot. Újabb csekk jött, még szorosabbra kell húzni a nadrágszíjat. A fiatal kis poronty másnap nem érti, hogy miért nem kaphatja meg azt a játékot.

Majd, ahogy a gyermek cseperedik, tinédzserré válik, még többet akar. A szülők nem is léteznek. Nem tudja értékelni azt, amit egész életükben csak érte tettek. Ha nem kap meg mindent, bezárkózik a szobájába, vagy megszökik otthonról. Az anya és az apa kétségbeesetten keresik egyetlen gyermeküket, majd megtalálják egy szórakozóhelyen egy fiúval. Hazarángatják, de csak rosszabb minden. Nem beszél, nem eszik, nem jár iskolába. Úgy érzi, gyűlöli a világot, amiért megfosztja a boldogságtól. De a szülők tudják, hogy egyszer hálás lesz azért, amit érte tesznek. Hálás, igen, ha majd ésszel feléri. Egyszer.

A tinédzserből fiatal nő lesz, gyönyörű, okos, intelligens. A szülők még jobban féltik, aggódnak érte, ha később jön haza, ha csak úgy eltűnik, és nem látják akár napokig sem. De tudják, hogy jól nevelték fel, tud vigyázni már magára. A lánynak van komoly kapcsolata. Féltik a csalódástól, attól, hogy valami olyat tesz, amit később megbán. De bíznak benne. Egyre gyakrabban keresi problémáival anyut, aput, kikéri a véleményüket. A kicsi gyerek felnőtté érett.

Dolgozik, családja van, küzd a szebb életért. Küzd azért, hogy a gyerekének jobb legyen. Majd egy szép napon rájön, miért nem kaphatta meg azt az játékot. A problémái hasonlók, mint a szüleié voltak. De tudja, ők már többé nem segíthetnek neki. Elindították az úton, amit egyedül kell tovább járnia. Szerettei ideje lejárt. A temetőben naphosszakat tölt el, beszél hozzájuk, sajnálja, amit az életben elkövetett ellenük, a sok bosszúságot, amit okozott nekik. Sajnálja, hogy egykor nem értette meg, hogy miért tették, amit tettek.

A szülők fentről figyelik, könnyeik potyognak. Tudják, igazi embert neveltek belőle. Halkan suttogják, mindent megbocsájtunk, hisz a gyermekünk vagy, és mindig is az maradsz.

Nos, igen, ez az élet rendje. Kegyetlen. Az élet megtanítja nekünk értékelni a dolgokat, amikor már nincsenek velünk. Az élet nehéz és fájdalmas. De megéri, mert egyszer az életben mindenki lehet boldog.

Előző oldal mazsola7