Az erdő beszél
"Az Ősz megint csiklandós-szomorú",
termése kerek, vagy épp homorú,
balzsamos illata körbeölel,
rőt-arany palástot sután ölt fel.
Agg hegyekkel cseveg, bokrokat bont,
őzet, nyulat ugraszt, vadakra ront,
makkot szór, érleli a gesztenyét,
teríti avarnak szórt szőnyegét.
Az erdő beszél, csak hallanod kell,
fái közt járva nyugalom fog el,
susog és zizeg, színeket fest meg,
csakráid itt lélegzetet vesznek.
Tárd nagyra szemedet, fülelj, figyelj,
őszikék nyílnak, tücsök ciripel,
friss gombák emelik kalapjukat,
patak szegélyez vadvágta utat.
-
Idézet: Ady Endre: Az Ősz dicsérete
