Bizonytalan idő
| Szépirodalom / Versek (126 katt) | Kohász |
| 2025.08.05. |
Szürkék a mindennapjaid.
Éhes keselyűk, köröznek.
Eltékozoltad perceid?
Mint holt kövek rád görögnek.
Figyeled, hogy pattannak meg,
a vén fák feszes rostjai.
Bokrok között lépegetve,
közelít feléd valami…
Emlékeidet tereled,
kép nyájak a lélek vásznán,
hol mosolyogsz, emlékezve,
van, hogy megríkat a látvány.
Bekeríted a vélt valót,
de megbotlasz minden kőben.
Nem lépsz sehova, tántorogsz.
Élsz bizonytalan időben
| Előző oldal | Kohász |












