Délibábnak látszik…
Kedvesemnek…
(anaforás, háromszoros belsőrímes és 3 soros-zárttükrös leoninusban)
Állandó reményemmel a délibáb csodát várva, kapaszkodok ’fűbe, fába’,
Állandó reményemmel a csodára várva, belepistulok a várás-lázba…
Állandó reményemmel a délibáb csodát várva, kapaszkodok ’fűbe, fába’.
(senrjú trió)
Kérem Istent, szeressen,
Hozzám jó legyen… kedves is még!
Tán’ nem délibáb?
Kérem Istent, tegyen jót!
Jaj! Ruhámat már szél ne tépje…
Tán’ nem délibáb?
Istenem már jó legyen…
Lelkemet már mi sem rongálja!
Tán’ nem délibáb?
(HIAQ)
Álmodok én minden
Jóról, szépről, közelségről.
Nem ily’ a délibáb?
(3 soros-zárttükrös)
Kedvesem, ezt te róttad rám,
Így az utam vad makadám…
Kedvesem, ezt te róttad rám.
(HIQ)
Eltűnt vagy
Jöjj, újra ide.
Mért’ tűnt… vagy?
(Septolet)
Gyere vissza,
Ne szórakozz Cica
Vár lelkem vissza!
Imádlak,
Komállak,
Várlak.
Úgy hiányzol szobámnak!
Vecsés, 2017. június 18. - írtam alloiostrofikus versformában, önéletrajzi lélek-sikolyként, mert a kedvesem csak úgy elment… itthagyott.
