Kísértetek sikolya
Szépirodalom / Versek (56 katt) | Tad Rayder |
2024.12.30. |
A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2024/12 számában.
Éjszakánként hallom, ahogy közeleg.
Erőteljes hangja a győzelmi ének zeng a fekete éjben, mint egyveleg.
Én fekszem az ágyon és várom, hogy ideérjen hozzám
S rám nézzen az az éjfekete szempár.
Amikor ideér, én már várni fogom
Ott állok a peronon s rágyújtok egy cigire, amíg várakozom.
Egyre közelebb ér, a hangja olyan, mint a túlvilág fekete paripája.
Félelmekkel teli visszahangzik az éjszakába.
Már látom a távolból.
Fény villan a kocsikban
Lelkek ülnek egymással szemben a vagonban
Megérkezett, jelzett a kísértetek sikolya
Mi nem volt más, mint az én életem utolsó momentuma
Felszálltam.
Most már én is velük utazom
Hű barátaim lesznek odaát a hosszú utamon.
Írta: Németh Balázs
Sümeg, 2024. 12. 4.
Előző oldal | Tad Rayder |