Gyilkos

Fantasy / Versek (1302 katt) TharBael
  2011.10.24.

Higgadt kemény fejjel
Állok egy fal előtt
Szemem bekötve fülem hegyezve
Érzem az ítéletidőt

Elmúlnak lassan a szívdobbanások
Csendbe burkol utolsó sóhajom
Érzem innen már nem szabadulhatok
Eldöntötött lett hát sorsom

Gyilkos!
Jött a vádló szó
Könyörtelen gonosz...
Gyilkos!
Reád vár a bitó
Helyedre-Pokolra jutsz!

Gyilkos!
Csodált sok pimasz
Kit elhordott a holt tavasz
Gyilkos!
E név már rám ragadt
Életrabló magam

Mosolygok mindig és szüntelen
Életem végén is csak szemtelen
Én vagyok kitől retteg a szíved
És semmilyen műved sem véd meg

Számolom még az emlékeket
De nem úgy a kioltott életeket
Szakmám császára én vagyok
Még akkoris ha ma össze holtan rogyok

Gyilkos!
Elért hát a végzet
Gyilkos!
Vérért vérével fizet
Gyilkos!
Ki hozott új hajnalokat
Gyilkos!
Ki mészárolta a fiatalokat

......

Gyilkos!
Igen Én vagyok
Gyilkos!
Titok hogy mit akarok
Gyilkos!
Szemében mégis fénylik
Gyilkos!
A nevemre majd ki emlékszik?

GYILKOS!!!!

2011.04.11.

Előző oldal TharBael
Vélemények a műről (eddig 1 db)