Bukottak kora
Piedesztálra emelt
S közben
Folyamatosan termelt
Az igazság terhelt
A gonoszság
Egy zord eszményt
Egymaga kitervelt.
Megbuggyant a tej
Asszony már tehenet sem fej
Térdre borul
De nem emelkedik fel
Többé a vérző fej.
Megindul az üveg
S szilánkokban
Siratja a Rajnát
Húzza csak húzza
Az oroszlán alvó bajszát.
Mikor a falat bontom
Szalad London
Kismadár ül a dróton
S magamból
A szavakat ontom.
Lángokban áll Washington
Ugyan ki az aki
Átnyargal a vashídon?
A favágó én vagyok
De ne higgye bárki is azt
Hogy majd a jelent ketté hasítom.
Meg kell tapasztalni
Hogy tudd utána
A reményt magasztalni
Ne akard az időt marasztalni
Csak mindig önmagad adni.
Fuvallatok
S gyenge harmatok
Hol vannak
Az elveszett gyarmatok?
Előadást az életről
Még meddig tarthatok?
Hallom ahogy sorakoznak
Fel már a tankok.
A friss szőlő
Lehet érik
Ám milyen állomásokon
Mennek keresztül
Eltiport csemetéik
A világ végezetéig?
A szobor
Talán még mindig fénylik
S márvány testét
Ugyanúgy készítik.
Nem!
Mert a határt
Az emberek átlépik
De mikor a felelősség kopogtat
A megoldás kulcsát már kérik
S a bennük lévő gondolat
Immár mást szépít.
Hiába az erőfeszítés
Ha halántékunkon
Már vándorol az éles kés
S megbélyegez
Miközben bőrünkbe
Emlékeket vés.
Hazamennék
De hova?
Ennék
Viszont nem maradt más
Csak az út pora.
Szállok a magasba
S messze tova
A szél visz oda
Hol minden romokba.
Ez a bukottak kora
A háborúkból menekülők
Kegyvesztettek rokona
S sérüléseikből épülő
Kórházak otthona.
A bukottak kora
Hol a győztes is otromba
A vesztes válaszol ostrommal
S a bíró és végrehajtó aki
Csapkodja a bárányokat ostorral.
2019. 12. 31. - Nemesnádudvar