Miért is!?
Álmomban kapucnis emberek ültek
Asztaloknál serényen írtak,
Lámpáik égtek, hogy lássanak
Én meg csak lestem,
Mi is folyik itt igazából.
Fejtegettem mindezek jelentését
Talán valamiféle felhívás,
Hogy másképpen kellene
Csinálni a dolgaim.
Vizsgáltak már orvosok ezrei
Akik maszekban meg is kérik,
A rávalót, de nekem nem kell
Azt hiszem más csak béke
És a nyugalom.
Nyugalom, melyet nem lehet
Kiharcolni, hisz az épp olyan,
Mint szeretkezni a szüzességért,
Elmentem hát messzi útra,
Vittem magammal élelmet,
Varázs világokba menekültem,
De erre mind szükségem volt,
Úgy érzem.
Dobókocka, ceruza és radír,
Meg a kalandlap és a könyv,
S már indulhatott is a játék,
Kicsit olyanok, mint a Jumanji,
Melyet oly’ sokan ismerünk.
Szentes, 2024. 05. 17.
