Matrixban vagyunk, avagy mégsem!? - 1. rész
Melyik pirulát vettem be? Megmondom őszintén, már fogalmam sincs.
El akarták hitetni, hogy repülni nem tudok, angyal sem vagyok, madár sem vagyok, szárnyam sincs, de azért Neo megtanított pár apró trükkre, ami az életet illeti. Mégpedig arra, hogy igenis tudunk szárnyalni, de másféleképpen, mint ahogyan azt elképzeljük.
Beszéltem a pszichológusommal, azt mondta, túl erős a fantáziám, én meg elnevettem magam, mondtam neki, hogy tudta, hogy egy időben én is pszichológus akartam lenni? Meglepődött, bár látszott rajta, hogy valahol sejtette a reakcióimból, hogy van efféle motivációm.
Mindenesetre érdekes beszélgetések zajlanak az addiktológián, már csak az a kérdés, milyen lenne egy szanatóriumban? Nem mintha oda vágynék, de ha nem vigyázok magamra az is bekövetkezhet.
A rehabilitációs otthon az már tuti, csak jelenleg még nincs hely, de várólistán vagyok már. Nem életrajzot akarok írni, csak az életem mikéntjeire keresem a választ, és jelenleg a Matrix c. film (főleg az első rész), ami a fejemben táncot lejt, kavarog, zúgolódik, gondolkodásra sarkall.
Vajon mi lett volna, ha Mr. Anderson (aki Neo álnéven hacker tevékenykedik) a másik kapszulát veszi be? Talán kb. annyi, hogy akkor azzal vége is filmnek.
Mérges vagyok, mert nem úgy alakul az életem, ahogy szeretném. Betöltöttem a negyven éves kort és nem ott tartok, mint egy igazi felnőtt, aki önálló döntést hoz.
Mélyen nyomasztó érzés, fájdalom ez, és a legrosszabb a tehetetlenség. Bár azt mondják, nincs lehetetlen csak tehetetlen. Mégis hálás vagyok, mert megvan kezem, lábam, a tudatállapotaim ellenére mégis megmaradt a józan ítélőképességem. Ha azt is elvesztem, akkor tényleg szanatóriumban kötök ki, aminek nem örülnék. Ismerek olyan embert, aki szerek hatása miatt, töltött több évet ilyen helyen. Nem egy leányálom lehetett, az már biztos.
A kérdésre válaszolván, hogy a Matrixban élünk, avagy sem, azt hiszem, mindenkinek olyan világképe alakul ki, amilyet próbál, illetve tesz érte, hogy kialakuljon… hogy csak kettő féle van. Pedig sokféle létezik, nem csak piros és kél, kicsiny és mégis óriási világunkban. Nézőpont kérdése...
