Éji manó
Szépirodalom / Versek (1279 katt) | Dregnan |
2011.09.26. |
A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2011/10 számában.
Távoli égen, a Hold közelében
Egy éjjeli manócska bús dalra kél.
Fényből szőtt dalban dúdolja halkan
Csillagkottából az éji zenét.
Törnek a távnak a hangok, a vágyak,
A szeretet-dallam e bolygóra ér,
- ostoba lények, zárt szívvel élnek -
Süket fülek közt fújja a szél.
Szemén nincs álom, csak szuszog az ágyon
Plüssmacit ölelve egy kisgyerek.
Az ablakhoz lépve tekint az égre,
Figyeli a pislákoló fényeket.
Csillagok tánca és felhők románca,
Szívében a csoda is beteljesül,
Végtelen térben, a Földön, az égen
A fiú és a manó lelke egyesül.
Előző oldal | Dregnan |
Vélemények a műről (eddig 2 db) |