A mentalista
Ment a lusta mentalista
egy tavaszi, szép napon,
annyi volt a célja csupán,
hogy kaszinót robbantson.
Jól esett neki a játék,
hamarjában nyert nagyot,
némi kételkedés maradt csupán,
mit maga mögött otthagyott.
Hazafelé indult immár,
örömmel a szívében,
de pár sötét alak lesett reá
viperával kezében.
Kapott is a pofájára,
helybenhagyták rendesen,
annyit tudott tenni csupán,
hogy szitkozódott csendesen.
A „Pacemakeres” lepte őt meg,
hogy sérelmeit megtorolja,
azon galád élősködőn,
ki kaszinóit „kirabolja”.
Nem telt bele túl sok idő,
s kórházba került a hős,
ám titokban bosszút remélt,
mert gyűlölete oly erős.
Hazaérvén lakásába,
„mágiába” kezdett ő,
sejtette, hogy rosszat művel,
de várt reá a szép jövő.
A pacemakert kiiktatta,
a szellemének erejével,
mert ilyen módon dolgozott ő,
nem pisztollyal, szekercével.
Ellensége hamar meghalt,
s csak a túlvilágon érthette,
hogy mentalistával kezdett ki,
így senki meg nem védhette.