Szív - vélemények

Ezzel a válasszal már régen adósod vagyok.
Az „apróságok” tényleg említésre se méltóak. Ne foglalkozz velük!
Ilyenek, mint például a „és csak nevettek, csak nevettek, hosszú órákon...” –nál fölösleges a második „csak”. Nem teszi nyomatékosabbá a mondanivalót. A hiánya viszon igen. De lehet, hogy „csak” nekem tűnik úgy.
Tehát jó ez így, ahogy van.

Köszönöm
Az általad kiemelt, kérdéses rész valóban nem úgy jött ki, ahogy szerettem volna, úgyhogy köszönöm az észrevételt, mindenképp gondolkozom rajta! Tulajdonképpen már azzal is elárulja magát, hogy azon a mondaton tényleg gondolkoztam, míg a többi lényegében majdhogynem abban a formában maradt meg, ahogy ösztönösen, hirtelenjében elsőre kijött. De ez is volt a célom, nem akartam túlságosan finomítani rajta, végül ezért is hagytam így benne a "lepihenős" mondatot is. De mindenképpen jogos az észrevétel, nekem is böki a csőröm. Majd lendületből valamikor visszatérek rá

Azért a "többi apróság" is érdekelne, ha épp úgy adódik. Nem tervezek irodalmi Nobel-díjat bezsebelni ezzel az írással, de ha észrevétel van, szívesen fogadom!

Van amúgy egy WIlhelm Hauff-mese (inkább: "mese", a Kőszív, azt hiszem ez a címe is, de lehet, hogy nem... Persze az azért eléggé másról szól, de nagyon szép és nagyon tanulságos is, ajánlom mindenkinek, aki esetleg nem találkozott vele.

Na meg, kényszerűen tanul az ember...

Jó kis tanmese, szépen átjön az üzenet!
Az első mondatok megteremtik a hangulatot, aztán jön egy olyan, hogy: „Talán csak pihenni dőlt le,” Egy forgalmas út közepére???! (Még éjjel sem) Persze meg lehet magyarázni, de töri a lendületet. Én átírnám... A többi „apróság” szóra sem érdemes. Tetszik a történet. Látszik, hogy értesz néhány dolgot.
Grat!