Fórum - Ki mit olvas?

A galaxis polgárát is olvastam. Nagyon jó könyv.

Én a Galaxis polgárával voltam így

Most a Trigger Warningot olvasom Neil Gaimantól. Tényleg Felkavaó tartalom imitt-amott. Nagyon jó!

Heinlein: Kettőscsillag

Egy nap alatt elolvastam az egész könyvet. Nem tudtam letenni.

Heinlein: Ajtó a nyárba

Scalzi: Árnyékszövetség

Mindkettő nagyon tetszik.

Max Brooks: World War Z

A egyik kedvenc könyvem.

Erdős Attila: Felvágós könyv

Egy patológus ír a boncolásról és az élményeiről. Elképesztő humora van...

Tegnap este fejeztem be Arthur C.Clarke teljes Űrodisszeia univerzumát.

Gary Chapman: Az 5 szeretetnyelv

Elizabeth Gilbert: A lélek botanikája

Nem olyan régen fejeztem be Anhua Gao: A mennyek küszöbéig című könyvét. Anhua és családja életén keresztül ismerhetjük meg a kommunista Kína mindennapjait. Csak ajánlani tudom a könyvet!

Most Elif Shafak: A bolhapalota c. regényét olvasom.

Chuck Palahniuk - Cigányút (Remekmű!)

Szepes Mária: Mágiák könyve

Szervusztok!

A napokban fejeztem be Berkesi András: Akik nyáron is fáznak c.
könyvének olvasását. Nem ez volt az első, de ez tetszett a
legjobban, ha azt mondom, hogy nem tudtam letenni, akkor azt
szó szerint higgyétek el. Sajnálom, hogy nem ismerhettem őt
személyesen, tudtan volna tőle kérdezni egyet-mást.

Albina

Murakami Haruki: 1Q84

Giovannino Guareschi: Don Camillo kis világa

Nagyon jó könyv, ami számos vicces és elgondolkoztató történetet tartalmaz Don Camillóról, egy olasz, vidéki plébánosról és a falu kommunista polgármesteréről.

Nekem nagyon tetszett a filmfeldolgozás is, amit az 1950-es években forgattak Fernandel főszereplésével. Mindenkinek ajánlom.

Stieg Larsson: A kártyavár összedől (Millenium trilógia 3.)

John Scalzi: A lázadás hangjai

Most értem a végére, és nagyon tetszett.

Philip K. Dick: Elektromos Lincoln

Murakami Haruki: Kafka a tengerparton

Alapos és kimerítő ismertető! A leírtak alapján érdekes könyvnek tűnik.

Ezt a könyvet 2003-ban olvastam először. Akkor is nagy hatással volt rám, most még nagyobb hatással. Pedig mikor olvastam azt gondoltam, hogy ez a nő, mármint Susan George nemnormális.

Susan George: Lugánói tanulmány
a könyv ismertetőjét megosztotta: Jártó Róza


Susan George író, - aki Párizsban él, és a társadalmi igazságosságért tevékenykedő "Transznacionális Intézet" társigazgatójaként, valamint a "Globalizációs Obszervatórium" alelnöke – Lugánói tanulmány című krimit olvasva azt hihetném, hogy ez a nő egy elmebeteg


A könyv rövid tartalma, hogy egy szűk, un. „titkos megbízói kör” megbízásából tanulmányozni és azt követően végigelemezni kell a világgazdaság lehetséges jövőjét.
A vizsgálódásnak abból kell kiindulni, hogy a jelenlegi liberális, globalizálódó gazdasági rendszer fenntartása megkérdőjelezhetetlen cél. Éppen ezért fel kell tárni mindazokat a veszélyforrásokat, amelyek gátolhatják ennek a célnak az elérését.
A megbízó, az un.”titkos megbízói kör”-ről csupán annyi tudható meg, hogy a globalizáció irányítói és menedzserei, akik tudatában vannak annak, hogy milyen drámai következményekkel jár majd a gazdaságpolitikájuk. De mivel óriási hasznuk van belőle, ezért képtelenek arra, hogy lemondjanak arról. Ezért saját túlélési esélyüket keresve, adnak megbízást ennek a szűk szakmai körnek a jövő vizsgálatára és az ajánlások megfogalmazására.
A szakmai csoport megállapításai lesújtóak.
Rámutattak arra, hogy a globalizáció, mint olyan, nem hajtható végre környezeti, szociális, és egyéb katasztrófák nélkül, ezért ez hosszú távon nem tartható fenn.
A megbízók válasza szörnyű, cinikus és kegyetlen.
Egyetlen megoldás van a népességcsökkentő terv megvalósítása.
A terv részletezi, hogy a globalizáció nyertesei saját bukásukat csak mások kiiktatásával képes elkerülni.
A könyv kifejti az alábbiakat:

Leselkedő veszélyek: az ökológiai katasztrófák lehetőségei, úgymint áradások, szélviharok és globális felmelegedések.
Veszedelmes növekedések: rá kell jönni, hogy a több és nagyobb nem jelenti azt, hogy jobb is ( példa: autólopások miatt gyártják az elektronikus biztonsági berendezéseket, a GDP nő, de ez nem jelent sem életszínvonal sem pedig életminőség emelkedést.)

Társadalmi problémák emelkedése: egyre több jut a felső rétegeknek és egyre kevesebb mindenki másnak. Ez sztrájkhoz, lázadáshoz vezet.
További gond, hogy a tudás és az információ megszerzése drága, ezért nem elérhető sok ember számára, ugyanakkor a cégek csak magasan képzett szakembereket keresnek. Ez magas munkanélküliséghez vezet. A gazdaságok védekezésre szorulnak, ezért őrző-védő szolgálatot vesznek igénybe magas összegekért.
Gengszterkapitalismus: terjed a fegyver,. a kábítószer kereskedelem a pénzmosás, az emberkereskedelem, a korrupciónak már a kormányok sem tudnak gátat szabni. A maffia-bandák beépülnek a kormányokba is.
Ezen válságok terjedése, sőt felerősödése várható, elviselhetetlen veszteséget okozva emberek tömegeinek.

Pénzügyi krizisek: természetesen működnek veszélyelhárító mechanizmusok, amelyek azt a veszélyt próbálják elhárítani. Ilyenek a Világbank, IMF, az ENSZ, a WRO és a globális vállalatok is.
Struktúra átalakító programok keretén belül el kell fogadni az országoknak a segítséget. Ezeknek a feltétele a gazdaság privatizálása, az állami ellenőrzés a valuták felett és tovább fizetni az adósságot olyan ügyesen, hogy a bajba került ország lakosainak eszébe se jut, hogy adóforintjaik a külföldi spekulánsok zsebébe vándorolt.

Az írónő kiemeli az ENSZ fontosságát, amely azért hasznos, mert a kisebb és gyengébb országoknak azt az illúziót kínálja, hogy részt vehetnek a világ ügyeinek intézésébe.

Szabadság korlátozása: Ennek így semmi értelme, mivel a világban túl kevés a nyertest és túl sok a vesztest teremt, felesleges kapacitásokhoz és a növekvő szegénység miatt kevés fogyasztáshoz vezet, miközben súlyosan károsítja a környezetet.
A könyv egy nagyobb fejezete foglalkozik azzal, hogy:

Mi befolyásolja az jövőt:
– a világ népességének a növekedése,
– a fogyasztás mennyisége és minősége,
– és azok a technológiák, amelyekkel a fogyasztási cikkeket előállítják.
A könyvben szereplő adatok szerint 2007-ben 6, 2008-ban 7 és 2010-ben 8 milliárd lesz a föld lakossága. Ennyi embert nem tud a föld eltartani.

A globalizáció nyerteseinek alapelve, : „ minél kevesebb embernek kell osztozkodnia a gazdaságon, annál több marad a nyerteseknek”
Hogyan érhető ez el.: világháború, etnikai-nyelvi csoportok kiirtása, ma már nem alkalmazhatók.

Népességcsökkentési terv,: a Világbank és az IMF-nek köszönhetően ma már működik a rendszer. Kiépítette a helyi elitet, amelyik sokkal elkötelezettebb a globalizáció mellett, mint saját nemzete iránt. Nő a szegénység, romlanak az életkörülmények, csökkenek az egészségügyi kiadások, csökken az élettartam, csökken a születések száma, de nő az elhalálozásoké.
Különösen jól tetten érhető ezek a tendenciák a Kelet-Közép Európában.

Láthatatlan fegyverek a népességcsökkentési terv megvalósításában,:
– kívülről kirobbantott belső háborúk,
– a helyi kisebbségek felfegyverzése,
– közvetlen beavatkozások jól megmagyarázott indokkal,
– magánhadsereg, őrző-védő szolgálat bevetése,
– elszegényítés, éhínség,
– környezet, levegő-víz szennyezés,
– mezőgazdaság tönkretétele,
– egészségügy leépítése, orvosok számának csökkenése, egészségügy privatizációja,
– differenciált betegellátás,
– cigaretta fogyasztás növelése,
– közszolgáltatás privatizációja,
– gyógyszerárak növelése. így a szegények a nyugdíjasok a kisgyerekesek nem tudják azt megvenni,
– új gyógyszerek bevezetése, amelyek mellékhatása elhalálozáshoz vagy gyógyíthatatlan betegséghez vezet.

Születésszabáyozás,: abortusz bátorítása, a gyermeknevelés költségeinek növelése, a gyermekvállalás érzelmi fontosságával szemben az anyagi hátrányok hangsúlyozása.
Sok mindent fel lehetne sorolni, amelyek vagy a születések számának vagy az elhalálozás számának növelését okozhatják.
Lényeg az, hogy minden tervezetten rendszeresen kell alkalmazni.

A könyv záró gondolatai, szintén az írónő megfogalmazásában.:
– elutasítják, mert nem hiszik el, még akkor sem, ha a helyi történések utalnak a meglétére,
– mások elgondolkodnak a felsorolt tényeken, de lehetetlennek tartják a kidolgozás utáni megvalósítást,
– és a maradék rádöbben, hogy a vélt veszély nagyonis valós.

A luganói tanulmányt az írónő úgy jellemzi, hogy globalizációs krimi.
Azzal a záró gondolattal bejeződik be, hogy van még egy lehetőség arra, hogy ez ne következzen be, ha az embereknek kinyílik a szeme és megértik, hogy mi folyik körülöttük és megakadályozzák a végrehajtást.
A könyv ismertetését közreadta: Jártó Róza

Rejtő Jenő: Fehér folt és Stephen King: Az írásról
Utóbbit ajánlásra kezdtem el olvasni, és én is nyugodt szívvel ajánlanám minden kedves amatőr írótársamnak!

Murakami Haruki: Norvég erdő

Jan Van Den Boomen: Toroni krónikák

Arkagyij Sztrugackij, Borisz Sztrugackij - Piknik az árokparton/Stalker

Megnéztem filmen is. Tudtam, hogy 35 éves rendezés, és azt is, hogy orosz, így felkészültem a hosszú perceken át történő semmire, ami irdatlanul szétveri az alig létező cselekményt. Nem csalódtam. (A jelenet a "Húsdaráló" elnevezésű folyosón közel nyolc perces, ebből négy percig az Író nevű szereplőt láthatjuk szemből, ahogy megy lassan előre, utána a tarkóját bámulhatjuk ugyanennyi ideig, és mindeközben semmi nem történik.) Maga a film egyébként a borzalmasan fölösleges hosszúsága, az épp hogy hallható háttérzene, és a szereplők néha tökéletesen összefüggéstelen párbeszéde miatt pont elérte a kívánt hatást. Én nem untam magam halálra, sőt roppantul élveztem, bár olyan nyomasztó lett így az egész, hogy abszolút nem tett jót a depressziómnak. Az eredeti történethez persze a forgatókönyvnek szinte semmi köze, csak a főszereplő, és maga a Zóna, de ehhez képest a film is egészen máshogy mutatja be a dolgokat, mint a forgatókönyv alapján elképzeltem. A legjobb a belőle készített játék, aminek meg aztán végképp semmi köze a címen kívül az egészhez, de ennyi már igazán belefér. A kultusz, az kultusz.

Mindezeket minden irónia nélkül írtam, halálosan komolyan mondom, hogy tetszett. Külön történetként mindegyik fantasztikus, az alapötlet zseniális, a játék is elszórakoztat. Ha tehetitek nézzétek meg filmen, nálunk feliratosan elérhető. Ha érteni is akarjátok, akkor előtte feltétlenül olvassátok el a könyvet azért A végén mindössze két kérdésem maradt a film kapcsán. Hogy került oda egy élő kutya, és egyáltalán - MINEK?!...

Fekete István: Lutra